Olasz ételek – 10 fogás, amiért érdemes utazni
Friss, ízletes és kellemesen egyszerű a napfényes olasz konyha. Ha egy ilyen mesés regionális gasztronómiával rendelkező országban szeretnénk megtalálni a legjobb ételeket, a legjobb tanács az, hogy felejtsük el a „kreatív, innovatív” ételeket kínáló éttermeket, és ragaszkodjunk a helyi, régi hagyományokkal rendelkező specialitásokhoz. Az étkezés az olaszországi utazás egyik legnagyobb öröme, amely élénk betekintést nyújt az egyes régiók kultúrájába és hagyományaiba. Az olasz ételek szezonális, igénytelen alapanyagokból készülnek, mégis olyan az ízük, mintha egy Michelin-csillagos étteremben kapnánk. Lelkes hobbi gasztronómusként azonban nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy összeállítsak egy listát a legjobb olasz ételek-ből. Természetesen ez egy teljesen szubjektív válogatás, ízlések és pofonok..
Kiscsoportos körutazások, kalandnyaralások:
Pizza Napoletana (Nápoly)
Olaszországban rengeteg fantasztikus hagyományos étel létezik, de talán nincs még egy, amelyik jobban összefoglalná az olasz konyha lényegét, mint a Pizza Napoletana. Történelem, egyszerűség és friss, kiváló minőségű alapanyagok – mindezek együttesen hozzák létre azt, amit sokan a tökéletes és legautentikusabb pizzafajtának tartanak. A valahol a 18. és 19. század között Nápolyban feltalált nápolyi pizza alapvetően egy paradicsommal, mozzarella sajttal és extra szűz olívaolajjal sütött lapos kenyér. A valóságban az igazi Pizza Napoletana elkészítése művészet, és sokkal többet igényel, mint 3-4 egyszerű hozzávalót.
A paradicsomot San Marzano sul Sarno, egy Nápoly melletti kisváros vulkanikus talaján kell termeszteni, míg a tésztát különleges összetevőkből kell készíteni, kézzel kell formázni, és csak D.O.C. Mozzarella di Bufala Campana-val kell megkoronázni. Ezenkívül ezt a fajta pizzát kétféle fát használó fatüzelésű kemencében kell sütni 900 fokon 60-90 másodpercig. Nem, ilyet nem rendelhetsz hajnali 4 órakor az ajtód elé, Netflixezés közben. A Pizza Napoletana három hivatalos változata létezik, de a Margherita a leghíresebb. A legenda szerint ezt a klasszikus, az olasz zászló színeiben pompázó ételt Raffaele Esposito nápolyi pizzakészítő alkotta meg 1889-ben, amikor Savoyai Margit (az Olasz Királyság királynéja) meglátogatta a várost. Napjainkban a nápolyi pizzát az Associazione Verace Pizza Napoletana védi, és elég ok arra, hogy ellátogass Olaszország harmadik legnagyobb városába.
Lasagna (Bologna)
A világ egyik legrégebbi tésztareceptje, a lasagna (vagy olaszul lasagne) egy hagyományos olasz kényelmi étel, amely tésztalapok, hús, szósz és sajt váltakozó rétegéből készül. Bár Garfield kedvenc ételének számtalan elkészítési módja létezik, a legnépszerűbb variáció továbbra is a klasszikus Lasagne alla Bolognese, amely raguval (hús alapú bolognai mártással), Béchamel-mártással és Parmigiano-Reggiano sajttal készül. A Lasagne Napoletana viszont húsgombócokat, kolbászt, valamint ricotta- és mozzarella sajtot tartalmaz a Béchamel szósz helyett, és Nápolyban általában a Carnivale idején szolgálják fel. Vitatott, hogy ezt a legendás olasz ételt a középkorban találták-e fel Nápolyban, vagy az eredete egészen az ókori Görögországig vezethető vissza, de egy biztos, a lasagna az egyik legfinomabb sült étel, amit Olaszország kínál.
Ossobuco alla Milanese (Milanó)
Az ossobuco egy kiadós, ízletes milánói specialitás, amely fehérborban, húslevesben és zöldségekben lassan főzött borjúcombból áll. A hagyományos recept, amely valószínűleg a 19. század végén született a város egyik környékbeli osterie-jában, nem tartalmaz paradicsomot, és a végén citromhéjból, fokhagymából és petrezselyemből készült friss fűszerezéssel, a gremolata-val készül. Bár nem olyan népszerű, mint a cotoletta (vajban sült borjúszelet), az Ossobuco alla Milanese a város egyik leggazdagabb és legreprezentatívabb húsételének számít. Ha igazán emlékezetes étkezést szeretnél Milánóban, próbáld ki az ossobuco-t a klasszikus sáfránnyal ízesített Risotto alla Milanese-vel.
Gelato (egész Olaszország)
Az olaszok nem találták fel a fagylaltot, de az biztos, hogy az évszázadok során tökéletesítették a folyamatot. Az olasz gelato története egészen a reneszánsz korig nyúlik vissza, de hogy pontosan ki alkotta meg a krémes fagyasztott desszertet, azt senki sem tudja. A legtöbb ezzel kapcsolatos történet arról szól, hogy a gelatót a Mediciek udvarában, Firenzében találták fel, vagy Bernardo Buontalenti firenzei építész és tervező, vagy Cosimo Ruggieri, az udvar alkimistája.
Napjainkban Olaszország-szerte mintegy 37 000 gelaterie létezik, de a legjobbak közül néhányat állítólag Rómában (I Caruso), Firenzében (La Carraia) és Bolognában (La Sorbetteria Castiglione) találunk. Az igazi fagylaltot naponta készítik kézművesek, és a hagyományos fagylalttal ellentétben kevesebb zsírt, kevesebb levegőt és sokkal több természetes aromát tartalmaz. Ha többet szeretnél megtudni ennek a bársonyos finomságnak a történetéről, kultúrájáról és technológiájáról, látogass el a Carpigiani Gelato Múzeumba Anzola dell’Emiliában, Bologna közelében.
Panzanella (Toszkán)
A toszkán konyha, vagy még inkább az olasz „cucina povera” egyik alapanyaga, a panzanella. Egy egészséges, ízletes kenyér- és paradicsomsaláta, amelyet Közép-Olaszországban általában a forró nyári hónapokban szolgálnak fel. Klasszikus paraszti étel, amelynek eredete Toszkána zöld mezőin keresendő. A földműveseknek a helyben termesztett terményekre kellett támaszkodniuk, hogy munkájuk során táplálkozhassanak. A régió kenyérsaláta iránti szeretete a 14. századra nyúlik vissza, de mivel az Újvilág felfedezése és a paradicsom európai meghonosítása előtt történt, az eredeti recept alapja a szikkadt kenyér és a hagyma volt. A mai panzanella viszont lédús, nap érlelte paradicsomból, uborkából, friss bazsalikomból és maradék kenyérből készül, és olívaolajjal és ecettel ízesítik.
Focaccia (Liguria)
A gyakran a liguriai konyhához kapcsolódó focaccia Olaszország egyik legnépszerűbb és legfinomabb kenyérfajtája. A neve a latin „panis focacius” kifejezésből származik, ami a tűzhelyen sütött lapos kenyeret jelenti. Bár Olaszországban számtalan változata létezik, a Genovában és az olasz Riviéra menti falvakban található klasszikus focaccia alla Genovese (helyi nevén fugassa) állítólag a világ legjobbja. Ezt általában lágy és kemény búzaliszt, élesztő, víz, só és kiváló minőségű extra szűz olívaolaj kombinációjával készítik. Ligurián kívül a focacciat gyakran fűszernövényekkel, valamint fokhagymával, paradicsommal és bazsalikommal ízesítik. Népszerű változata a focaccia al rosmarino (rozmaringos focaccia), amelyet gyakran tálalnak antipasztaként vagy asztali kenyérként.
Spaghetti alla Carbonara (Róma)
A carbonara nem a legrégebbi és nem is a legikonikusabb (ez a cacio e pepe lenne) tésztaétel Rómában, de a szádban varázslatos. E klasszikus római specialitás eredetét máig rejtély övezi. Mivel a neve a carbonaro (faszénégető) szóból ered, egyesek szerint az olasz faszénmunkások kedvelt étele volt. Mások szerint a carbonari (szénégetők), egy titkos olasz társasághoz van köze, de a valóságban egyik elméletet sem lehet megerősíteni.
A tipikus trattoriáktól az előkelő éttermekig rengeteg olyan hely van Rómában, ahol tisztességes spagetti alla carbonarát szolgálnak fel. A legjobbak közé tartozik a Vascello (Monteverde), a Salumeria Roscioli (Campo dei Fiori) és a Da Danilo (Esquilino). Vitathatatlanul az egyik legjobb olasz étel, amelynek autentikus receptje friss tojást, guanciale-t (sertéskaraj), Pecorino Romano sajtot és fekete borsot igényel. Ó, és még egy dolog: soha, de soha ne adjunk tejszínt a Carbonarához!
Cicchetti (Velence)
A spanyol tapasokhoz hasonlóan a cicchetti kis, kedvező árú ételek, amelyeket a velencei hagyományos borbárokban, az úgynevezett bacari-kban szolgálnak fel. Ezek lehetnek az articsókaszívtől a baccalà mantecato (krémesített tőkehal) falatnyi darabjaiig, és hagyományosan ombra (egy kis pohár bor) kíséri őket. Egy olyan turistalátványosságoktól hemzsegő városban, mint Velence, a cicchetti bárok friss élményt jelentenek. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy elvegyülj a helyiekkel, és hiteles ízelítőt kapjon a helyi konyhából. Bacari bőségesen megtalálható Velence mellékutcáiban. Különösen a Rialto piac környékén, csak arra ügyelj, hogy korán odaérj, mert általában este 8 vagy 9 órakor zárnak.
Caponata (Szicília)
A szicíliai konyha a görög, arab és spanyol hatások csodálatos keveréke. Ha csak egyetlen ételt fogyasztasz itt, az legyen a caponata, a sziget kedvelt padlizsánétele. Ennek a meleg zöldségsalátának a főszereplője a padlizsán, de a pompás édes-savanyú mártás teszi felejthetetlen vegetáriánus élménnyé. Általában hagymát, zellert, kapribogyót és bármilyen zöldséget tartalmaz, ami az emberek konyhájában van. A caponatának egyébként nincs szabványos receptje, hiszen minden háznak és étteremnek megvan a maga változata. Ezért ha Szicíliában eszünk, nem ritka, hogy a caponatában olajbogyót, mazsolát, fenyőmagot vagy akár polipot is találunk.
Burrata (Puglia)
Ha szereted a mozzarellát, a burrata első harapásra szerelem lesz. A Murgiából (Puglia) származó, kiváló minőségű, gazdag, vajas kézműves sajt mozzarellából és friss tejszínből készül, és 24 órán belül tálalható. A salátáktól kezdve a tésztákon át a szendvicsekig mindenhez jól illik, de a legjobban akkor mutat jól, ha egy szelet ropogós kenyérre kenjük.
