Día de la Hispanidad ünnep
A spanyol nyelv ünnepe,  Día de la Hispanidad,  Día de la Raza,  október 12 spanyol nemzeti ünnep,  Spanyolország nemzeti ünnepe

A spanyol nyelv ünnepe – Día de la Hispanidad

A Kolumbusz-napot Latin-Amerika nagy részén Día de la Raza néven ismerik, és bár a naptárban ünnepnapként szerepel, egyre inkább veszít jelentőségéből a latin országokban, ahol még Amerika felfedezése is negatív és ellentmondásos felhanggal bír. Spanyolországban a hivatalos elnevezés jelenleg „Fiesta Nacional de España” (spanyol nemzeti ünnep). Az ünnep megjelölésére azonban más elnevezések is használatosak: Día Nacional de España, Día de la Patria, Fiesta de la Hispanidad, Día de la Raza (a legtöbb latin-amerikai országban) vagy Día de la Resistencioa Indígena (Venezuelában).

A Kolumbusz-nap a spanyolok által Amerika felfedezésének és a spanyol birodalom születésének történelmi eseményére emlékezik. Az ünnepet minden október 12-én tartják, és minden spanyol nyelvű ország másképp ünnepli.

Día de la Hispanidad ünnepe

Október 12. – Spanyolország nemzeti ünnepe. Az ünnep célja „a közös történelmi, kulturális és társadalmi örökség részét képező kollektív történelem különböző mozzanatainak ünnepélyes megemlékezése” – olvasható az ünnepnapot bevezető törvényben.

A 18/1987. évi törvény október 12-ét spanyol munkaszüneti nappá nyilvánította. A jogi szöveg kimondja: „A választott dátum azt a történelmi eseményt szimbolizálja, amikor Spanyolország, a kulturális és politikai sokszínűségünkön alapuló államépítési folyamat lezárásának küszöbén, valamint a spanyol királyságok egyetlen monarchiává való integrációjával megkezdi az európai határokon túlra történő nyelvi és kulturális kivetülés időszakát„. Más szóval arra emlékezik, hogy Kolumbusz Kristóf 1492. október 12-én felfedezte Amerikát.

Día de la Hispanidad vagy Día de la Raza néven ismert ünnep eredete 1918-ra nyúlik vissza, amikor XIII. Alfonz uralkodása alatt a latin-amerikai országokban elkezdett ünnepségek képére és hasonlatosságára bevezették a bankünnepet, közismert nevén a Día de la Razát. Az 1930-as években többé-kevésbé lelkesen ünnepelt fesztivált a Franco-rezsim alatt megszilárdították, és az egész országban hivatalosan ünnepelték és munkaszüneti nappá tették. Az ünnepet az átmenet alatt is megünnepelték, és 1982-ben az első BOE királyi rendeletet adott ki, amely október 12-ét „Fiesta de España y la Hispanidad„-ként erősítette meg. 1987-ben a hatályos 18/1987. számú törvény (BOE 241/1897, 30149. oldal) újra bevezette a „Día de la Fiesta Nacional de España” ünnepet. Bár ez a törvény ratifikálta az Amerika felfedezéséhez kapcsolódó napot munkaszüneti napként – szemben azokkal, akik az 1978-as alkotmány december 6-i elfogadásának emléknapjával akarták helyettesíteni -, eltekintett a „Día de la Hispanidad” elnevezésétől.

Katonai felvonulás Spanyolországban

Ezen a napon, amely munkaszüneti nap, rendezik meg az immár hagyományos katonai parádét, amelyen részt vesz a király, az államhatalom és számos regionális vezető, bár az utóbbiak között általában jelentős a hiányzás. Egyes politikai erők és különböző csoportok megkérdőjelezik a megemlékezést, mivel az gyarmatosító és militarista felhangokkal bír. Katalóniában a „Res a celebrar” jelszót évek óta használják a függetlenségpárti pártok, szervezetek, sőt még Barcelona polgármestere, Ada Colau is. A katonai parádét a magas költségei miatt is sok kritika érte.

Virágos tiszteletadás Mexikóban

Mexikóban a dátumot 1928 óta hivatalosan José Vasconcelos kezdeményezésére rendelték el, aki az általa ibér-amerikai fajnak nevezett, a mestizaje és a kulturális szinkretizmus jelentésével bíró fajra utalt. Az egész országban munkaszüneti nap, de a naptárban nem túl fontos dátum. Mexikóvárosban van egy emlékmű, ahol az emberek virágot ajánlhatnak fel.

Karneválok Costa Ricában

Costa Rica 1968 óta hivatalosan is megalapította a Felfedezések és a Fajok Napját, de 1994 óta ez az ünnepség hivatalosan a Kultúrák Napjává alakult át, hogy közösen emeljék ki a spanyolok, az őslakosok és az afro-karibiak kulturális hozzájárulását. Egyes karibi helyeken október 12-én karnevált tartanak. Costa Ricában azonban az igazi ünnep a szeptember 15-i függetlenség napja. Vannak diákfelvonulások, és ha egy hatóság érkezik az országba, akkor maguk az iskolások fogadják őt zászlókkal egy ünnepélyes ceremónia keretében.

Iskolai előadások Kolumbiában

A Día de la Raza-t Kolumbiában elsősorban az iskolákban ünneplik, olyan eseményekkel, amelyeken a diákok eljátsszák ennek a napnak a történetét és jelentőségét a történelemben. Kormányzati szinten ez az ünnepség kevésbé fontos, és egyszerűen csak kisebb virágáldozatokkal járó szertartásokat tartanak. Július 20-án azonban Kolumbia a függetlenség napját ünnepli, amely nagyobb jelentőséggel bír az országban.

Ellenünnepségek Argentínában

A Kolumbusz-napot Argentínában 1917-ben Hipólito Yrigoyen elnök rendelete hozta létre, a spanyol-amerikai identitás megerősítéseként az Egyesült Államokkal és a Monroe-doktrínával szemben. Az eseményeket eleinte ünnepelték, de az őslakos közösségek visszautasították őket, és elítélték az amerikai területen élő mintegy 90 millió őslakos halálát. Ezért október 12-ét sokan az őslakos népek ellenállásának napjává nyilvánították.

Az őslakosok ellenállásának napja Venezuelában

2002-ben Hugo Chávez elnök és az akkori felsőoktatási miniszter, Samuel Moncada ezt a napot az őslakosok ellenállásának napjává nevezte el, mivel állításuk szerint nem felfedezésről, hanem népirtásról volt szó, ahol az őslakosok az utolsó leheletükig ellenálltak a spanyol erők uralmának.

Kövess bennünket Instagram és Facebook csatornánkon és iratkozz fel a YouTube csatornánkra!