Jordánia: érdekességek Petra városáról
Petra, vagy Raqmu, ahogy második lakói, a nabataiak nevezték, egyike azoknak a helyeknek, amelyek első látogatásakor szóhoz sem jut az ember. A Petra név valójában görög eredetű, jelentése „kőből faragott”, és egy szűk völgyben található, szó szerint sziklából faragták ki. Jordániában, Edom hegyvidéki régiójában fekvő Petrát az edomiták építették az i. e. 8. században, de a Kr. e. 6. századtól a nabataiak uralma alatt érte el fénykorát, köszönhetően annak, hogy egy kereskedelmi útvonal közepén feküdt. Ez a virágzás nem tartott sokáig a rózsaszín város számára, mivel a változó kereskedelmi útvonalak és több földrengés miatt lakói elhagyták az enklávét, és a Kr. u. 6. századtól kezdve a feledés homályába merült. A 19. században a svájci Jean Louis Burckhardt fedezte fel újra, de még mindig keveset tudunk róla, bár ezek az érdekességek segítenek jobban megismerni. Nézzük is Jordánia gyöngyszemét, Petra városát picit más szemmel…
A VÁROS 80%-A MÉG MINDIG REJTVE VAN
Petrát nemcsak azért nevezik „elveszett városnak”, mert évszázadokon át így volt, a Kr. u. 6. századtól kezdve, amikor lakói elhagyták a várost és a feledés homályába merült, egészen addig, amíg a 19. században Johann Ludwig Burckhardt svájci felfedező újra fel nem fedezte, hanem azért is, mert a homok alatt rejtőzött. Homokviharok, földrengések és számos árvíz fokozatosan olyannyira betemette, hogy ma már csak a város 20%-a látogatható, bár az ásatások során folyamatosan tárják fel az épületeket.
FARAGOTT, NEM ÉPÍTETT
Ellentétben azzal, amit sokan hisznek, Petra városa nem kőből épült, hanem a sziklából kiásva és kivájva, egy egyedülálló monumentális komplexumot alkotva, amely 1985-ben a világörökségi listára is felkerült. A munka nagyon fáradságos lehetett, hiszen több mint 30 000 ember élt ebben a városban.
PETRÁT TEMETKEZÉSI VÁROSNAK ALAPÍTOTTÁK
Bár fénykora idején kibővítették, Petra a feltételezések szerint a nabataiak temetkezési városaként jött létre, akik „a holnap városának” nevezték. Egyes szakértők szerint a korai időkben Petra lakói sátrakban éltek. A kőből feltárt épületek többnyire i. e. 3. századi sírok, amelyek mérete, kialakítása és díszítése az elhunyt társadalmi státuszának megfelelően változik.
PETRA KERESKEDELMI VÁROSSÁ VÁLT
A Kr. e. 4. századtól kezdve Petra kereskedelmi városként virágzott, mivel a Kelet és Nyugat, Arábia és a Földközi-tenger közötti akár hét kereskedelmi útvonal találkozásánál feküdt. Miután a nabataiak, egy arab nomád nép, amely megszokta a karavánok fosztogatását, letelepedtek Petrában, a város virágzó és gazdag várossá vált, köszönhetően a kezdeti évek fosztogatásainak, később pedig a falak biztonságáért kivetett magas vámoknak. Petra magas sziklás hegyek között fekszik, és lakói bonyolult csatornahálózatokat építettek ki, hogy ivóvízzel lássák el őket, ami nagyon vonzó pihenőhellyé teszi.
VAN EGY RÓMAI (BIRODALMI REFORMKORI) SZÍNHÁZA
Az egyik legmeglepőbb felfedezés, ha meglátogatjuk ezt a csodát, a színház, egy sziklába vájt építészeti bravúr. Ezt az 1. századi épületet eredetileg római eredetűnek gondolták, de a rómaiak valójában átalakították és továbbfejlesztették azt, amit a nabateusok már építettek. Az épület legszembetűnőbb jellegzetessége a hegy oldalába tökéletesen bevésett lelátó, ahol a becslések szerint 5000 néző gyűlt össze.
A SIQ DOMBORMŰVEI
A kanyon, amely védi és évszázadokig rejtve tartotta, meglepetéseket is tartogat. Ezek között van néhány dombormű és szobor, amelyek a nabataiak kereskedelmi lényegéről tanúskodnak. Ezek az alkotások kereskedőket, tevéket és különböző tárgyakat tartalmaznak, amelyek azt bizonyítják, hogy Petra nem véletlen vagy elszigetelt „esemény” volt: egy művelt és kozmopolita társadalom végső kifejeződése volt.
NABATAEAN ISTENEK
Petra városában a kolostor és a kincstár mellett ne felejtse el meglátogatni az áldozati oltárt, amely a városra néző hegy tetején található. Ez az oltár a nabataiak istentiszteleti helye volt, és két 6 méter magas obeliszkből, egy kör alakú oltárból és egy tridiniumból áll, ahol a feltételezések szerint az isteneknek szánt áldozat résztvevői közösen étkeztek. Ami a nabateusok vallását illeti, arab politeisták voltak, és számos istent imádtak, némelyikük saját, mások görög-római istenek, mint például Tikhon vagy Dionüszosz. A fő nabatai isten Dushara, a hegy ura volt.
CSILLAGÁSZATI IRÁNYULTSÁGÚ
A nabateusok épületeik építésénél figyelembe vették a Nap mozgását. Így a város néhány legfontosabb épülete a napéjegyenlőség, a napforduló és más csillagászati események szerint van tájolva. Erre jó példa a híres kolostor, ahol a téli napforduló idején a napfény az ajtón keresztül hatol be, és közvetlenül megvilágítja a főoltárt, a motabot. Az Urnasírban is hasonló jelenség figyelhető meg, mivel ajtaja a napéjegyenlőségek idején a Naphoz igazodik, napfordulók idején pedig a Nap az épület belső sarkai felé mutat.
