A világ 7 legjobb hagyományos karácsonyi desszertje
A karácsonyi időszak az élet örömeinek ünnepléséről (is) szól, és mi lehetne örömtelibb, mint a desszert? Vajon honnan származnak a karácsonyi desszertek? Hogyan váltak az ünnepi szezon részévé? Íme egy praktikus útmutató a legfinomabb hagyományos karácsonyi desszertekről, amelyekről talán még nem is hallottál…
Bibingka, Fülöp-szigetek
A Bibingka egyfajta édes, ragadós rizstorta, amelyet a Fülöp-szigeteken a szeptemberben (jól olvastad!) kezdődő karácsonyi időszakban fogyasztanak. A tésztát hagyományosan egy banánlevéllel bélelt terrakotta tálba öntik, és egy agyagkemencében gőzölik, ahol a tál alatt és felett parázs van. A ragacsos süteményeket eredetileg az isteneknek szánt áldozatként mutatták be, vagy a tisztelt vendégeknek adták ajándékba. A bibingka ma is különleges élvezet a filippínók körében, akik gyakran fogyasztják reggelire vagy közvetlenül a hajnali misék után az ünnepek alatt. A népszerű csemegét Indonézia egyes részein is szívesen fogyasztják.
Buñuelos, Mexikó
Ezek a könnyű, ropogós, édes korongok Mexikóban az ünnepek alatt kedvelt finomságok. A spanyol gyarmatosítók öröksége, a buñuelos cukorral megszórt vagy piloncillo szirupba (nádcukorból készült) áztatott sült tésztából készül. A pontos recept és a forma államonként változik. Tabascóban például az eredetihez hasonló változatot készítenek, míg Veracruzban különböző ízesítésűek, például édesburgonyás, sütőtökös vagy mandulás, és némelyikük kis golyó vagy fánk, amelyet zsírban sütnek ki, és cukorral szórnak meg. Más latin-amerikai országokban, például Kolumbiában a buñuelos gömb alakú, és sajttal töltött.
Kahk, Egyiptom
Egyiptomban a kahk (sütemény) készítése olyan régi szokás, mint a fáraók. A fáraókori templomok falain, Théba és Memphisz romjainál találtak olyan rajzokat, amelyeken nők készítik a kahkot. Az ókorban a kahkot gyakran töltötték datolyával és fügével. Manapság a geometrikus mintával lenyomott, kenyérszerű süteményeket különféle töltelékkel – datolyával, pisztáciával, dióval – vagy fahéjjal, szegfűszeggel és gyömbérrel, néha édesköménymaggal, ánizsmaggal és mahlabbal (őrölt meggymag) fűszerezve készítik. A kahkokat a muszlimok és a kopt keresztények egyaránt fogyasztják a ramadán és az adventi böjt végének, valamint más ünnepek alkalmából. A kopt keresztények gyakran visznek egy doboz kahkot ajándékba, amikor karácsonykor meglátogatják a barátaikat és a családjukat.
Kiscsoportos körutazások, kalandnyaralások:
Rózsás sütik, India
A rózsás sütemények különösen népszerűek karácsonykor az indiai Goa államban, amely közel 500 évig portugál uralom alatt állt. A portugál és goai nyelven rose de coque néven ismert sütemény valójában nem is sütemény, hanem kardamommal és vaníliával átitatott sült tészta. A rózsaformát egy öntöttvas formával érik el, amely lekerekített, virágszerű kialakítású. Sütés után a rózsás süteményeket porcukorba mártják vagy porcukorral megszórják.
Malva puding, Dél-Afrika
A malva puding, vagy afrikaans nyelven malvapoeding, egy gazdag, édes sütemény, amely mélyen gyökerezik a dél-afrikai Cape Dutch kultúrában, és leginkább Fokvárosban népszerű. Bár nem kizárólag karácsonykor fogyasztják, dekadenciája miatt különleges alkalmakra tartogatják. A lekker (azaz finom) puding néven is ismert hagyományos desszertet sárgabaracklekvárral és egy kis maláta- vagy balzsamecettel készítik, hogy karamellizált textúrát kapjon. Néhány változatban gyömbér, brandy és/vagy Amarula likőr is szerepel. Miután megsült, és még forrón, a süteményt krémes mártással öntik le, amely kihűlés közben belesüllyed, és a süteményt finom ragacsos pudinggá változtatja.
Stollen, Németország
Ez a porcukorral bevont, süteményszerű gyümölcsös és diós kenyér Drezdából származik, és a védett földrajzi státusz miatt csak a városban vagy annak környékén, elismert pékek által készített stollenek számítanak eredetinek. A középkorban a stollen zabból, lisztből és vízből készült kemény kenyér volt, amelyet az adventi böjt idején fogyasztottak. A pápa azonban 1490-ben különleges felmentést adott a pékek számára, hogy vajat és más gazdag összetevőket, például mazsolát, marcipánt és kandírozott narancshéjat – olyan élelmiszereket, amelyeket az adventi időszakban tilos volt felhasználni – használhassanak a karácsonyi kenyér elkészítéséhez. 1560 körül a drezdai pékek minden karácsonykor hatalmas stollent kezdtek ajándékozni a szász uralkodóknak. Erős Ágoston szász vezető 1730-ban egy olyan stollent rendelt, amely 24 000 embert tudott megetetni. Az eredmény állítólag 36 000 tojást tartalmazott és 1,8 tonnát nyomott. A mamutstollen hagyománya ma is folytatódik az évente megrendezett drezdai Stollenfesten, amelyet a második advent előtti szombaton – idén december 9-én – tartanak.
Beigli, Magyarország
Cukros, tekercs alakú sütemény, amely sűrű mák- vagy dióforgácsot tartalmaz, Magyarországon karácsonykor nem hiányozhat. A beigli német-jiddis szó, jelentése „patkó” vagy „meghajolni”, és a régi népi hagyományok szerint a dió véd a varázsigék vagy átkok ellen, míg az oszmánok által behozott mák a jólétet jelképezi. A beigli unokatestvére, a flódni egy zsidó-magyar desszert, amely almából, dióból és mákból álló rétegekkel van kirakva. A ma mindenütt ismert karácsonyi finomság a 19. század második felében, az Osztrák-Magyar Monarchia idején került Magyarországra. A kezdetben csak otthon, családi szertartásként sütött beigli végül elterjedt a cukrászdákban is.
