uzbegisztan-latnivalok-bukhara
Ázsia Expressz Üzbegisztán,  Mit érdemes megnézni Üzbegisztán,  TOP helyek Üzbegisztánban,  Üzbegisztán,  Üzbegisztán Bukhara,  Üzbegisztán Fergana völgy,  Üzbegisztán Khiva,  Üzbegisztán látnivalók,  Üzbegisztán neveztességek,  Üzbegisztán Szamarkand,  Üzbegisztán Taskent,  Üzbegisztán Termez,  Üzbegisztán utazás,  Üzbegisztán úti tippek

Üzbegisztán látnivalók – TOP 10 hely, amit látni kell

Üzbegisztán Közép-Ázsia egyik lenyűgöző országa, amely híres a Selyemút városairól, Bukharáról és Khiváról. Kétszer akkora, mint az Egyesült Királyság, gazdag kulturális örökséggel és hosszú, hagyományokkal átszőtt történelemmel rendelkezik. Nem fogsz meglepődni, ha megtudod, hogy négy jelentős UNESCO világörökségi helyszínnek és hat UNESCO szellemi kulturális örökségnek ad otthont. További harminc várakozik az ideiglenes listán. A fontos látogatható helyek, a tennivalók és a városnéző túrák óriási választékának ilyen gazdag listájából mutatjuk be az Üzbegisztán látnivalók – Top 10 hely, amit érdemes meglátogatni.

Üzbegisztán látnivalók
tag_kalandutazasok

Szamarkand

„Szamarkand – a kultúrák kereszteződése” – ez a hivatalos elnevezés, amellyel az UNESCO Világörökség részét képező várost illetik. A város az ősi idők képeit idézi, és szinte mitikusan hangzik. Ez azonban nem mese: Ma egy élénk, hagyományait ápoló város. A régészeti ásatások 3500 évre visszanyúló történelmet tártak fel; Afrosiab városát az i. e. 7. században alapították. A terület folyamatosan lakott volt, és különböző kultúrák olvasztótégelyeként szolgált. Meghódította Nagy Sándor és Dzsingisz kán, a Timurid Birodalom fényűző fővárosa volt, és fontos szerepet játszott az iszlám építészet és művészet fejlődésében. A Registan teret, a Bibi Khanum és a Gur Emir mauzóleumot, a Shah-i-Zinda komplexumot, az Afrosiabot és az Ulughbek obszervatóriumot nem szabad kihagyni.

Üzbegisztán látnivalók

Bukhara

Bukhara történelmi központja több évszázadon át az iszlám teológia és tudomány fontos bázisa volt. Jól megőrzött belvárosát az UNESCO példaértékű középkori városként ismerte el. A bukarai várostervezés, városi, gazdasági és tudományos fejlődés nagy hatással volt az iszlám világra a középkorban. A legkorábbi építészeti emlék a 10. századból származó Ismail Somoni sírja. Hét évszázadon át, egészen a 16. századig a szufizmus tanulmányozásának legnagyobb iszlám központja volt, mecsetek és madraszák vagy tanulóhelyek százaival. A világhírű tudós, Avicenna Buhara a közelben született és nőtt fel. Ha már Buharában jársz, javasoljuk, hogy tegyél egy sétát az óvárosban, hogy megízleld építészeti örökségét, és képzeld el, hogy úgy alkudozol, ahogyan a középkorban tették volna.

Khiva

Khiva az első UNESCO világörökségi helyszín Üzbegisztánban, amelyet 1990-ben jegyeztek be az UNESCO világörökségi listájára, kiemelve jelentőségét az ősi Selyemút hagyományainak kivételes örökségében. Itchan Kala, ami szó szerint az óváros belső részét jelenti, vastag vályogfalakkal van körülvéve. A város 51 műemléket tartalmaz, és bár még mindig mintegy 250 háztartás lakik benne, inkább olyan, mint egy szabadtéri múzeum. Az Islam Khoja minaretről vagy a városfalakról lenézve nehéz elképzelni, hogy ez a 21. század. Itt, Khivában született a tudós AI-Khoresmi, az algebra atyja, aki az algoritmusokat megismertette a világgal.

Üzbegisztán látnivalók

Shahrisabz

A Timurid Birodalom e virágzó városa a nagy középkori hódító, Temur amir szülőhelye. Kivételes műemlékekkel rendelkezik a 14-15. századból, bár történelme több mint 2000 évre nyúlik vissza. Történelmi központja megőrizte az eredeti timurid városrendezés alaprajzát. Temur amir elrendelte az Ak Sarai – a fehér nyári palota – építését, valamint saját sírját. Tamerlán nyári palotája a timurid építészet egyik csúcspontja volt. Napjainkban még mindig láthatók a palota 65 méter magas monumentális kapujának maradványai.

Üzbegisztán látnivalók

Taskent

Taskent Üzbegisztán fővárosa, és 3 millió lakosával Közép-Ázsia legnagyobb városa. Ez a nagy metropolisz tükrözi az ország történelmi fejlődését a keleti építészeti emlékeitől kezdve a szovjet tervszerű utcaképen át a modern üveg-magas épületekig. A mai Taskent területe már az i. e. 5-3. században is lakott volt. Nevének szó szerinti fordítása „kőváros”. A történelem során többször is elpusztult; a legutóbbi károkat az 1966-os földrengés okozta, amikor számos ősi történelmi műemléke megsemmisült. Így Taskent ma egy modern város, éttermek és vásárlási lehetőségek széles választékával.

Aidarkul-tó és Nurota-hegység

Az Aidarkul egy félig mesterséges tó, amelyet a szovjet mezőgazdasági tervezés eredményeként hoztak létre. Az Aidarkul helyén egykor egy kis szezonális tó volt, amely a forró nyarakon teljesen kiszáradt. 1969 nyarán a Szir-Darja magas vize túlcsordult az öntözőtározó gátján, és a víz elöntötte az alatta elterülő alföldet. Ma a tó mintegy 4000 négyzetkilométernyi területet foglal el, 250 kilométer hosszan húzódik, és a Kyzylkum-sivatag közepén fekszik. Egyedülálló hely, ahol sivataggal körülvett jurtában aludhatsz, és lovon vagy tevén lovagolhatsz. Ha szeretnéd támogatni az üzbegisztáni ökoturizmust, lehetőség van továbbutazni a Nurota-hegységbe. Vannak helyi vendégházak, ahol éjszakázhatsz és könnyed túrázást tehetsz.

Termez

Kevés turista merészkedik olyan messze délre, mint Termez. Kár érte, mivel ez egy kivételes történelmi jelentőségű hely, amely az iszlám előtti időkből származó érdekes régészeti lelőhelyek sokaságával rendelkezik. Termezt már az i. e. 6. században ismerték az Akhaimenidák, később pedig Nagy Sándor hódította meg. A város középkori erődítményei 10 mérföld hosszan húzódtak, a híres marokkói utazó, Ibn Battuta pedig a város élénk bazárjáról, szép épületeiről, csatornáiról és kertjeiről írt. Ma is megtekinthetők a Kara Tepe és a Fayaz Tepe romjai, két fontos ősi buddhista kolostor, valamint a Kyrk-Kyz erőd, a régészeti múzeum pedig Közép-Ázsia egyik legjobbja. A híres Termez Régészeti Múzeumban megismerkedhetsz az évezredes történelemmel, ahol a buddhizmus, a zoroasztrizmus és az iszlám vallások fejlődtek ki. A múzeumot követően meglátogathatod a régészeti lelőhelyeket, például a Fayaz Tepát és a Kampir Tepát.

Ősi erőd romjai

Az ókori Khwarezm számos erődítményéről volt ismert, amelyek a Kyzyl Kum sivatagjai fölé magasodtak. Több mint 2200 éves múltra visszatekintő erődítményeket találunk. Legtöbbjük település volt, olyan falakkal rendelkező erődítmény, amelyek egy másik erődítményből is láthatóak voltak, és így a régió feletti ellenőrzés fenntartását és az üzenetek továbbítását szolgálták. Mindegyik erődítmény romjaihoz számos legenda és gazdag régészeti lelet kapcsolódik. Az egyik legkülönlegesebb a Chilpyk nevű, amely egykor a zoroasztriánus temetkezési szokások helyszíne volt. A holttesteket évekig ott hagyták, és a megtisztított csontokat összegyűjtötték, hogy aztán eltemessék.

Fergana-völgy

A Fergana-völgy a különböző vallások, kultúrák és nemzetek fontos csomópontja volt és ma is az. Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán között megosztva mutatja a sokszínűséget mindkét oldalon. Üzbegisztánban a Fergana-völgyben találhatók a középkori Selyemút fontos állomásai: Andijan, Kokand, Fergana és Namangan. Lovai mennyei lovak néven voltak ismertek, és Kínában több évszázadon át nagyra értékelték őket. A Mogul Birodalom alapítója, Babur ebben a régióban született. Fergana lenyűgöző történetekkel szolgál, és fenntartja a fazekasság és a selyemgyártás régi hagyományait, amelyek érdekes kirándulásokat tesznek lehetővé.

Karakalpakisztán

Nukus egy Üzbegisztánon belüli autonóm köztársaság fővárosa: Karakalpakisztán. Az ország északi részén, az Aral-tó mellett található. Bár a lenyűgöző építészet tekintetében nem mérhető Üzbegisztán selyemút menti városaihoz, gyönyörű ékszereivel, gobelinjeivel és más nemzeti műtárgyaival bemutatja a karakalpak nép történelmét. Az egyik legérdekesebb múzeum, amely Nukusban található, az a Szovjetunióban betiltott művészeti gyűjteményt tartalmazó Savitsky-gyűjtemény. Nukuszból az Aral-tóhoz lehet eljutni autóval. Az Aral-tó egykor nagy és fontos hajózható tenger volt Közép-Ázsiában, Üzbegisztán és Kazahsztán között megosztva. Gazdag erőforrásokkal rendelkezett az ipari halászat számára, és helyi halkonzerveket gyártottak. Muynak egykor az Aral-tó partján fekvő számos virágzó halászváros egyike volt. De 1960 óta az Aral-tó gyorsan zsugorodik a vízelvezetés és a folyóvíz túlzott öntözési célú felhasználása következtében. Ami egykor víz volt, ma sivatag, tele rozsdásodó hajóroncsokkal, amelyek örökre partra vetettek, és a természet és az ember közötti törékeny egyensúlyra emlékeztetnek.

Kövess bennünket Instagram és Facebook, illetve TikTok csatornánkon és iratkozz fel a YouTube csatornánkra!