Útmutató: az Inkák Szent Völgye (Valle Sagrado de los Incas)
Az inkák Szent Völgye figyelemre méltó táj, ahol a termékeny mezőgazdasági földeket hatalmas hegyek szegélyezik. Az ősi inka városok, teraszok és fellegvárak, köztük a legendás régészeti helyszín, Machu Picchu, egy múltbeli civilizáció megdöbbentő bizonyítékai. A perui Andokban élő quechua őslakosok Willka Qhichwa néven ismerték a völgyet, míg a gyarmati dokumentumokban Yucay völgyeként emlegették. Ma ezt a termékeny völgyet, az Andok hegyeinek az Urubamba folyó által kettévágott átjáróját leginkább Valle Sagrado de los Incas néven ismerik. Magyarra fordítva az inkák Szent Völgye.
A völgy mai neve ebből az eredeti quechua névből származik: Willka Qhichwa. Quechua nyelven, amelyet az inkák is beszéltek, az Urubamba folyót Willkamayu néven ismerték, ami „Szent folyót” jelent. A „Willka Qhichwa” pedig Szent Völgyet jelentett. Földrajzilag ez a terület az Urubamba folyó völgye – és ez a leglátogatottabb régió egész Peruban. Clements Markham brit történész A perui inkák című könyvében 1910-ben azt írta, hogy „az inkák földjének ékköve a szent völgy. A legszebb része Pisac-tól Ollantaytambóig tart. Ahol a hatalmas Andok egyik oldalról havas csúcsait küldi fel, a másikat pedig meredek sziklák határolják”.
A völgy nagyjából 100 km hosszan húzódik a písaci inka romoktól magáig, Machu Picchuig. Ma sok túrázó, aki a Machu Picchuhoz gyalogol, akár az Inka ösvényen, akár a Salkantay-túrán. A túra előtt vagy után a Szent Völgy más nevezetességeit is felkeresi, mivel az Inka Birodalom másik mezőgazdasági, spirituális és politikai központja volt. A Machu Picchu mellett ellátogathat Písacba és Ollantaytambóba is, ahol ősi romok és régi macskaköves utcák találhatók. Íme, a mi útikönyvünk a perui Szent Völgyről – a régészeti jelentőségű és szépségű helyszínről.
Hol van az Inkák Szent Völgye?
A Szent Völgy a perui Cusco régióban található. A fővárostól egy órányira északra, és mintegy 100 kilométeres területet ölel fel Písac és Machu Picchu között.
Milyen magasan fekszik a perui Szent Völgy?
Az inkák Szent Völgye a fővárostól egy órányira északra, 2050m-3000m magasságban fekszik, bár ez természetesen változik a völgy 100km hosszúságában. A völgyet szegélyező hegyek is sokkal magasabbra nyúlnak. A hatalmas Sahuasiray (5 818m) és Veronica (5 893m) időnként uralja a völgyet, és adja a terület szépségét és drámaiságát. Meredeken emelkedik ki a völgy mezőgazdasági talajából. Ez azt jelenti, hogy a Szent Völgy tengerszint feletti magassága alacsonyabb, mint Cusco városáé, amely 3400 méter magasan fekszik, és így egy kicsit melegebb, mint Cusco – ami a feltételezések szerint eredetileg a cuscói inkákat vonzotta a Szent Völgybe.
Rövid előzmény: mi az a Szent Völgy Peruban?
A gazdag talajnak köszönhetően, amely kiválóan alkalmas a mezőgazdaságra és a földművelésre, a Szent Völgyben már az Inka Birodalom megérkezése előtt is éltek emberek. Úgy tudjuk, hogy a völgyet a Chanapata civilizáció Kr.e. 800 körül lakta.
„A völgyből ismert inka előtti kultúrát […] Chanapatának nevezik, a Cuzco város északnyugati szélén lévő hely után, ahol először azonosították” – írta Julian Haynes Steward történész 1946-ban. „Az ismert lelőhelyek elhelyezkedése jó mezőgazdasági területek közelében, ahol a vad nem különösebben bőséges, arra utal, hogy a Chanapata népe földművelést folytatott, és a nagy mennyiségű lámacsontok azt mutatják, hogy nagyszámú háziállatot tartottak. A kerámia jól megmunkált és bőséges, és a hulladékban nagy arányban találunk díszített edényeket”.
A Qotacalla civilizáció Kr.u. 500-900 között, majd a Killke civilizáció, akik Kr.u. 900-tól éltek a Szent Völgyben, amíg a nagy Inka Birodalom 1420-ban át nem vette a régiót, és így a termékeny völgyet – uralkodva a spanyolok megérkezéséig.
A Yucay-völgybe látogató figyelmét azonnal megragadja az a hatalmas teraszrendszer, amely a völgy két oldalán húzódik. Mindegyik nép számára a mezőgazdaság volt a kulcs. Az inka civilizáció elsősorban Cuzcóban alapult. Úgy tartják, hogy az inkákat az alacsonyabb tengerszint feletti magasság miatt húzódtak a Szent Völgybe, amely melegebb volt, és így jobb volt a mezőgazdaság számára. Az inka birodalom számára a völgy lett a kukoricatermesztés központja, amely kulcsfontosságú termény volt a chicha. A vallási ünnepeken és fesztiválokon fontos erjesztett kukoricaital készítéséhez. A völgy fontos területként szolgált a kokalevelek és a chilipaprika Cuscóba történő behozatalához is. Az inkák által épített andenesek – a hegyoldalakra épített mezőgazdasági teraszok – ma a leglátványosabb jelei ennek az ősi civilizációnak a Szent Völgy környékén.
"A Yucay-völgybe látogató figyelmét azonnal megragadja a teraszok hatalmas rendszere, amely mindkét oldalról szegélyezi a völgyet" - írta Ephraim George Squier amerikai régész 1877-ben. "Ezek a teraszok a sík terület szélén lévő szélesebb teraszokból emelkednek fel a környező hegyekre, és 1000 láb és 1500 láb magasságig emelkednek, miközben egyre keskenyednek, míg a legfelső alig két láb széles nem lesz. A teraszfalak durva kövekből állnak, jól megrakott, enyhén befelé dőlő, változó magasságúak."
Az Inka Birodalom a Szent Völgyet különböző királyi birtokokra osztotta fel. Ezek közül a leghíresebb maga a Machu Picchu, amelyről úgy tartják, hogy Pachacuti Inca Yupanqui, a Cusco Királyság kilencedik Sapa Inca (uralkodója) számára épült, ki a Písac-i birtokot is birtokolta. Pachacuti quechua nyelven „a világ megreformálóját” jelenti, és ez az uralkodó pontosan ez volt. Neki tulajdonítják a hódító hadjárat megindítását. Amely három generáción belül kiterjesztette az inka területeket a Cusco-völgyből szinte egész Dél-Amerika nyugati részére.
Kiscsoportos körutazások, kalandnyaralások:
Burr Cartwright Brundage író az Inka Birodalom című történetében azt írja, hogy Pachacuti miatt „megjelent egy világnézet. Egy zárt andoki völgy határairól Pachacuti, mintha egy kondor szárnyán emelte volna az inka birodalmi politikát a birodalomba. Keményen, kegyetlenül, fáradságosan és végül robbanásszerűen hozta létre a birodalom történetének egy emlékezetes fejezetét. Hódítóként Pachacuti a történelem legnagyobb amerikai indiánja.” 1537 januárjában a Szent Völgy volt a helyszíne az ollantaytambói csatának, amelyben Manco Inca Yupanqui inka császár erői legyőzték a Hernando Pizarro vezette spanyol expedíciót. Ekkorra a spanyoloknak már gyarmati kaszárnyájuk volt Cuscóban, és egy évvel korábban Manco Inca – akit Titu Cusi Yupanqui őslakos történész szerint „e föld minden lakója főúrnak tekintett és engedelmeskedett neki” – ostrom alá vette egyik helyőrségüket.
Az inkák földjének ékköve a Szent völgy. A legszebb szakasz Pisac-tól Ollantaytambóig tart, ahol a hatalmas Andok egyik oldalról havas csúcsai, a másik oldalról pedig meredek sziklák határolják.
Bosszúból Pizarro és a spanyolok 100 spanyolból és 30 000 indián segédhadseregből álló sereget vezettek a császár otthonába, Ollantaytambóba, a Szent Völgyben található városba (és ma már kulcsfontosságú inka régészeti lelőhelyre). Ott találkoztak egy 30 000 inkából álló sereggel, akik a magas teraszokról feltartóztatták a támadó sereget, elárasztva ezzel az ő pozíciójukat is. A spanyolok éjjel visszavonultak.
A védelem sikere arra ösztönözte Manco inkát, hogy megpróbálja visszafoglalni Cuscót teljes egészében. Az inka erőket a város körül gyülekező spanyolok felfedezték, és a seregük elleni éjszakai támadás erősen hátráltatta a létszámukat.
1537 áprilisában Diego de Almagro irányítása alatt spanyol erősítés érkezett Cuscóba, és (miután Almagro bebörtönözte Pizarrót, hogy Cusco az övé legyen), újabb összecsapásra került sor a városhoz közeli Calcánál Manco Incával. Ennek hatására Manco Inca nem sokkal később elhagyta Ollantaytambót, és Vilcabamba erdős területére menekült, ahol létrejött a neoinkai állam. Ettől kezdve a Szent Völgyet a spanyolok szállták meg, és a terület igazán a turisták és a világ radarjára a Machu Picchu Hiram Bingham általi újrafelfedezése után került be.
Az 5 legjobb Inka látnivaló a Szent Völgyben, amit érdemes meglátogatni
A Szent Völgy több mint 100 km területet fed le Cuscótól északra, így rengeteg felfedezésre váró terület van. Íme a Szent Völgyben található leghíresebb inka lakta helyszínek, kezdve a messze leghíresebbel: Machu Picchuval.
MACHU PICCHU
A legtöbb ember elsősorban azért érkezik a Szent Völgybe, hogy elgyalogoljon a Machu Picchuhoz, akár az Inka ösvényen, akár a kevésbé ismert (de talán festői szépségű) Salkantay-túrán. Machu Picchu egy 15. századi inka település, és a modern világ számára az Inka Birodalom jellegzetes ikonja. A Szent Völgy felett fekszik, és a feltételezések szerint az 1450-es években vagy akár néhány évtizeddel korábban épült. Úgy tartják, hogy körülbelül 750 ember élt Machu Picchuban, akik a mezőgazdaságban, a vallásban vagy a nagy inka uralkodó, Pachacuti Inca Yupanqui szolgálatában dolgoztak.
OLLANTAYTAMBO
Ez a város egykor a már említett Pachacuti, a nagy inka császár, aki meghódította Dél-Amerika nyugati részét, és Manco Inca Yupanqui inka császár otthona volt, aki a spanyolok elleni ellenállást vezette. A várost Pachacuti hódította meg és építette újjá az 1400-as években, és ma a turisták körében népszerű hely, akik az inkák által hátrahagyott teraszokat, lépcsőket, vízműveket és raktárakat keresik fel, mielőtt továbbindulnának Machu Picchu felé. A helyszín az inka várostervezés klasszikus példája, tipikusan gyönyörű andoki környezetben. Mássz fel az „inka felvonón”, a kőlépcsőkön, amelyekről csodálatos kilátás nyílik a Szent Völgyre. Burr Cartwright Brundage írja, hogy „Ollantaytambo volt az egyik kapuja egy csodálatos világnak – a montanának -, mivel a Vilcabamba (Szent Völgy) országába vezető három lehetséges és fáradságos útvonal közül kettőnek is ez volt a parancsnoka”.
PÍSAC
A Vilcanota folyó partján fekvő Písac az inka romok másik híres helyszíne. Szintén a szorgalmas inka császár, Pachacuti építtetett az 1400-as évek közepén. Eredetileg királyi menedékhelynek épült, de ma a látogatók nemcsak az inka örökség, hanem a naponta megrendezett piac miatt is özönlenek Písacba. A friss helyi gyümölcsöktől és zöldségektől kezdve a kézműves termékekig mindent eladnak. A Písac romjaihoz egy 20 perces, meglehetősen nehéz felfelé vezető túrával lehet eljutni. A Písacra visszatekintve csodálatos a kilátás, van egy kis barlangi akció, kevés a turista, és rengeteg felfedeznivaló a történelemben. A régi, elhagyatott épületek között csodálkozhatsz rá a zord hegytetőn felállított – egykor hatalmas jelentőséggel bíró – régi, elhagyatott épületekre. Brundage történész számára „Pisacnak kiemelkedő stratégiai értéke volt, mivel a Cuzcóból Paucartambo montanába vezető egyetlen út közepén állt”.
MORAY
A kör alakú, teraszos mélyedések (quechua nyelven muyusnak nevezik) felülről szinte idegennek tűnnek. A magas hegyek által övezett, dombos mezőgazdasági területek között helyezkednek el. A teraszok alulról a legfelsőig 150 méter magasak. Úgy gondolják, hogy ezeket a teraszokat az 1400-as években többszintes gazdálkodásra használták. Arra is van néhány régészeti bizonyíték, hogy az alsó hat terasz minden egyes muyu-t egy, az inkák előtti civilizáció építette. Talán már a hatodik században – bár a történelmi használatukkal kapcsolatban továbbra is rejtélyek vannak. A Moray-ról szóló könyvében Kenneth R. Wright író úgy írja le, hogy „egy olyan építőmérnöki csoda, amely 1931-es első fényképezése óta lenyűgözte és zavarba hozta a kutatókat és az utazókat.”
CHOQUEQUIRAO
Ha hosszabb ideig maradsz a Szent Völgyben, és a Machu Picchu-hoz vezető túrát egy további túrával szeretnéd kiegészíteni, nézd meg Choquequirao-t. Egy másik, hasonló építészetű inka helyszínt, amelyet egy többnapos túrával érhetsz el Cusco közeléből. A túra a 15. századból származik, és egy kihívást jelentő, 100 kilométeres útvonal, amely hatalmas magasságkülönbségekkel rendelkezik. 2900 méterről indul, és a legnagyobb magasságot 4668 méteren éri el. Az Apurimac-kanyonon keresztül haladva emelkedik és zuhan ezen az igényes andesi útvonalon keresztül egy igazán ősi helyszínre.
