Nagyvilág: Hogyan ünneplik a Kínai újévet
A kínai újév, más néven holdújév vagy tavaszi fesztivál, a legfontosabb ünnep Kínában, és néhány más kelet-ázsiai országban is jelentős esemény (a holdújév Dél-Koreában Seollal, Vietnamban Tet, mongolul Tsagaan Sar néven ismert). Az utóbbi években egyre több nyugati városban is tartanak holdújévi ünnepségeket, például New Yorkban, Londonban, Vancouverben és Sydneyben. Hagyományosan az istenségek, valamint az ősök tiszteletének ideje volt, és a lakomák és a családtagok meglátogatásának ideje is lett. Az ünnepségek körülbelül két hétig tartanak, a kínai újév estéjétől a holdév 15. napján tartott lámpásünnepig. A regionális szokások és hagyományok széles skálán mozognak, de a téma ugyanaz: az óév búcsúztatása és az új év szerencséjének és jólétének üdvözlése. A népi történetektől és hagyományoktól kezdve az ételeken, italokon és jelmezeken át az alábbiakban megtudhatsz tényeket a kínai újévről, többek között arról, hogyan ünneplik a kínai újévet.
Az új év kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg, de az esetek többségére igaz, hogy a tavaszünnep az európai naptár február 4‑éjéhez legközelebb eső újhold napján van. Ez azt jelenti, hogy a tavaszünnep mindig január 21. és február 21. közé esik. A gyakorlatban a kínaiak a hivatalos naptárakból tudják meg, hogy az adott évben mikor tartják legnagyobb ünnepüket.
Hogyan ünneplik az emberek a kínai újévet?
A kínai újévet (新年) tavaszi fesztiválnak (春节) is nevezik. Minden kínai számára ez az év legünnepélyesebb eseménye, amelyet Kínában évezredek óta ünnepelnek, és Kína különböző régióiban különböző formában zajlanak a tevékenységek. Az újév ünneplésének középpontjában a rossz és a régi eltávolítása, valamint az új és a jó üdvözlése áll. Ilyenkor tisztelegnek az ősöknek, kiűzik a gonosz szellemeket és imádkoznak a jó termésért.
Ma már az országon kívüli kínai közösségek is ünneplik. Az oroszlántánc, a sárkánytánc, a templomi vásárok, a virágpiaci vásárlás és így tovább csak néhány a gazdag és színes tevékenységek közül. Az újév előtt az emberek kitakarítják a házukat, hogy megszabaduljanak a szennyeződésektől, a szeméttől és más nem kívánt tárgyaktól. Újra feldíszítik a lakhelyüket vörös lámpásokkal, új virágcserepekkel és bútorokkal, és bevásárolnak a lakomákhoz szükséges élelmiszerekből.
Az újév fontos családi összejövetel, ezért a távol élők vagy dolgozók még az ünnep előtt hazatérnek. Kínában ez ma már Chun Yun (春运 tavaszi költözés) néven ismert: emberek tízmilliói utaznak az ország hatalmas tömegközlekedési rendszerein vagy magáneszközökön, hogy hazatérjenek szeretteikhez.
Hogyan ünneplik a családok?
Mivel az újév fontos családi összejövetel, az ételek és italok az újévi ünnepség fontos részét képezik. A családtagok egy nagy asztal köré ülnek, hogy újévi vacsorát fogyasszanak. Ezt Nian Ye Fan (年夜饭) néven ismerik. A családok füstölőt égetnek, hogy imádják az őseiket. A család idősebb tagjai a fiatalabbaknak Ya Sui Qian (压岁钱) néven ismert szerencsét hozó zsebpénzt adnak egy piros borítékban (Hong Bao 红包).
Az év vége előtt mindenki alaposan megfürdött, hogy megtisztuljon és lemossa magáról a balszerencsét. A gyerekek és a felnőttek új ruhát, új cipőt, új öltözéket öltöttek az ünnepi időszakra. Éjfélkor hangos petárdázással köszöntik az új évet. Újév napján és az azt követő néhány napban a barátok meglátogatják egymás otthonát, és szerencsét kívánnak egymásnak, szezonális üdvözletet cserélnek (拜年), ahol előre összekulcsolt kézzel meghajolnak (作揖).
Hogyan mondják kínaiul, hogy „boldog új évet”?
Észak-Kínában szokás azt mondani, hogy „Xinnian Kuaile” (Boldog új évet mandarinul), amikor valakit köszöntenek. Míg Guangdongban és Hongkongban az üdvözlés kantoni változata a „Gong Hey Fat Choi” (jó évet kívánva).
Kiscsoportos körutazások, kalandnyaralások:
Milyen kínai újévi dekorációkat készítenek?
A kínai újév ünneplésének nagy része a díszítés. Az emberek jelentős időt és energiát fordítanak arra, hogy feldobják házukat és közvetlen környezetüket, hogy a gazdagság isteneit (财神) köszöntsék. Állítólag két gazdagságisten van: egy polgári (文神) és egy katonai (武神). Az emberek papírkivágásokat (窗花) helyeznek el az ablakokon és népi festményeket a falakon, vörös lámpásokat akasztanak a házaikba és a házaik elé, és egy nagy kínai LUCK (福) karaktert akasztanak a főbejáratra stb. Észak-Kína egyes részein ez a kínai karakter gyakran fejjel lefelé lóg, mert a „fejjel lefelé” kifejezés a mandarin kínaiban úgy hangzik, mint az „érkezik”. Így egy fejjel lefelé fordított LUCK azt jelentené, hogy LUCK érkezik oda.
Az utcákat, városi tereket és más nyilvános helyeket is feldíszítik transzparensekkel, zászlókkal, virágcserepekkel, narancsfákkal és így tovább, hogy fokozzák az ünnepi hangulatot. Leginkább barackot, szilvát és nárciszt látni még, mert úgy tartják, hogy szerencsét hoznak.
Milyen történeteket és mítoszokat mesélnek a kínai újévkor?
A kínai újévről különböző mitikus történetek keringenek, amelyek az ország különböző régióiban népszerűek:
Az egyik történet szerint egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szellemvilág. Ebben volt egy hegy, ahol egy hatalmas barackfa terjeszkedett egy hatalmas tájon. Ennek a fának a tetején fészkelt egy aranyszínű kakas. Minden reggel, amikor a kakas kukorékolt, az összes szellem sietve visszatért az éjszakai kóborlásból. A szellemvilág bejáratánál a kapu két oldalán két ajtóisten (门神) ült. Ha egy visszatérő szellemről kiderült, hogy előző éjjel kárt vagy gonoszságot követett el, az Ajtóistenek megbüntették. Innen erednek a tavaszi fesztivál idején az emberek által felmutatott Chunlian (piros tekercsek, szerencsehozó szövegekkel): úgy tartják, hogy ezeknek a chunlianoknak hatalmuk van a gonoszságok és a balszerencse megállítására.
Egy másik történet egy egyszarvú állatról szól az ősi Kínában. Az egyszarvút NIAN-nak (kínaiul 年 év) hívták, és nagyon agresszív volt. A tengerfenéken élt, de a partra ment, hogy embereket fosztogasson és jószágokat bántson. Minden évben, amikor közeledett az újév, a falusiak, fiatalok és idősek, a bokrok közé menekültek, hogy elbújjanak a fenevad elől. Egyszer egy idős férfi jelentkezett, aki azt állította, hogy varázslatos erővel képes megállítani ezt a fenevadat. Így egy éjszaka, amikor a szörnyeteg ismét megjelent, azzal a szándékkal, hogy kifosztja a falut, hirtelen a semmiből petárdák robbantak fel. Ekkor megjelent a vörös köpenyes öregember, és hangosan nevetett. Ezt látva a fenevad megijedt, és zavarában elmenekült. Ettől kezdve a falubeliek minden évben tűzijátékot gyújtottak, és vörös anyagokkal díszítették fel otthonaikat. Az idő előre haladtával ez vált hagyománnyá, hogy az újévet zajos hangokkal és piros dekorációval ünnepeljék.
Mi számít balszerencsének a kínai újév alatt?
Az újévi időszak alatt a ház takarítására különböző gyakorlatok léteznek. Az emberek nagyrészt nem söprik fel a padlót újév napján; vagy ha mégis, akkor nem dobnak ki szemetet vagy nem öntenek vizet a házon kívülre. Mindent, amit a seprűvel összegyűjtöttek, a házban kell tartani, mivel ha kidobják, az azt jelenti, hogy megválnak a jövő évi vagyontól. Az is fontos, hogy padlósepréskor nem szabad senkinek a lábára seperni, mert az balszerencsét hozna az elkövetkező időkben. Az emberek szilveszter napján nem hagyák el a házat a hátsó ajtón keresztül; az idősebb családtagok nem szidják a gyerekeket, még akkor sem, ha nem úgy viselkednek, ahogyan kellene.
Miért tartanak az emberek oroszlán- és sárkánytáncot a kínai újévkor?
A hagyomány szerint, ha valaki újév napján véletlenül meglátja valamelyik „szerencsehozó kabalafigurát” (吉祥物), akkor nagyon szerencsés lesz az elkövetkező évre. A négy „szerencsehozó kabalafigura” a Sárkány, a Főnix, az Egyszarvú és a Sárkányteknős (龍龟). Ezek kitalált állatok, amelyek vagy a tengerben élnek, vagy az égben repülnek. Ez megmagyarázza, hogy az emberek miért járnak Oroszlán- és Sárkánytáncot az újév megünneplésére.
Milyen más dolgok hozhatnak szerencsét a kínai újév alatt?
Szilveszter éjszakáján az emberek hagyományosan gyertyákat vagy olajlámpákat gyújtanak, hogy egész éjjel virrasszanak: ez az úgynevezett Shou Sui (守岁). Így űznek el minden gonosz csapást, és várják az újév szerencséjét. A Shou Sui alkalmából különféle tevékenységeket tartanak, például étkezést, teázást és Nian Gao (年糕 újévi torta), Tang-Yuan (汤圆), harapnivalót, valamint mahjongot, sakkot vagy kártyajátékot játszanak, vagy egyszerűen csak beszélgetnek az asztal körül.
Milyen kínai újévi ételeket esznek az emberek?
A kínai újévi vacsora családi összejövetel, és az egész év legfontosabb vacsorája. A szilveszteri vacsora pazar; bármilyen kemény volt is az élet az év során, mindenki igyekszik mindig a legjobb ételeket az asztalra tenni. Kína hatalmas ország, így az étkezési szokások és a kedvenc ételek régiónként eltérőek. Észak-Kína számos részén az emberek a szilveszteri vacsora legkedveltebb étele a „Jiaozi” (饺子 gombóc). A Jiaozi különböző ízesítésű, különböző töltelékekkel, például hússal, tenger gyümölcseivel és zöldségekkel készül. Dél-Kínában, különösen a tengerparti tartományokban, mint például Guangdong, Fujian, Zhejiang stb. a szilveszteri vacsora ételei még változatosabbak és színesebbek.
Összességében azonban, függetlenül attól, hogy északon vagy délen, a sok finomság közül a legtöbb családban halétel kerül a lakomára, mivel a „Hal” (鱼) karakter pontosan ugyanúgy olvasható, mint a „Bőség” (余) karakter. A hal az év végi vacsorán a „Niannian Youyu” (年年有余 bőséges gazdagság minden évben) szimbóluma. A pekingi régióban és Kína néhány más északi részén az emberek Laba Congee-t (腊八粥) is esznek. Ezt az ételt rizsből, babból, mogyoróból, szárított gyümölcsökből, lótuszmagból, diófélékből, cukorból stb. főzik, hagyományosan az elmúlt év termését szimbolizálva.
A Laba Congee helyett délen a legtöbben Nian Gao-t (年糕 újévi sütemény) esznek. A Nian Gao ragadós rizzsel és nádcukorral párolt sütemény. A Nian Gao fogyasztása ebben az időszakban szerencsét hoz, mivel az „Év magasa” homonimája: a kínai 粘 (nian), ami „ragadós”, hangzásában megegyezik a 年, ami „évet” jelent. A 糕 (gāo) szó eközben, amely „süteményt” jelent, hangzásában megegyezik a 高 szóval, amely „magas vagy hosszú”. A Niao Gao kifejezés tehát úgy értelmezhető, hogy „Magasabb vagy jobb, vagy ígéretesebb lesz az elkövetkező évben”. A Tang Yuan (汤圆) egy ping-pong alakú „sütemény”, amelyet ragadós rizslisztből készítenek. A töltelék gyakran bab- vagy diópor cukorral, főzve és leveshez (汤) fogyasztva. A Tang Yuan (汤圆) kínaiul úgy hangzik, mint a Tuan Yuan (团圆), vagyis az újraegyesülés; így a ragadós rizsgolyók fogyasztása családi boldogságot és újraegyesülést jelent az újévben.
Vannak-e egyéb regionális különbségek a kínai újév ünneplésében?
Észak-Kínában a shou Sui (守岁) a legtöbb ember számára a szilveszteri ünnepség a szokásosabb. Az egész család együtt marad, hogy mogyoróból, datolyából, gesztenyéből és húsból készült töltelékkel töltött gombócokba és néha érmékbe (a szerencse jelképeként) töltött jiaozit készítsenek. Reggel és az azt követő napokon az emberek meglátogatják a templomi vásárokat, megnézik a színes utcai előadásokat stb.
Dél-Kínában hagyományosan a család a szilveszteri vacsora után a tűzhely körül ül, napraforgómagot eszik, tévét néznek, és elbeszélgetik az éjszakát. Egyes helyeken, például Hong Kong-ban az emberek vegetáriánus ételeket esznek az újév első napján. A zöldség (菜) kantoni nyelven úgy hangzik, mint a Gazdagság (财 cai), így a zöldségevés az új pénz tiszta kezdetét szimbolizálja az elkövetkező évben. Az utcai előadások, például az oroszlán- és sárkánytáncok Dél-Kínában népszerűbbek, míg északon a templomlátogatás (逛庙会) a kedvelt.
