Marokkó – Ait Ben Haddou Kasbah
Marokkó fővárosától, Rabattól délre fekszik Ait Ben Haddou ősi erődje, Marokkó egyik legszebb és leglenyűgözőbb helye. A Magas-Atlasz-hegység déli lejtőinek lábánál, a régi tevekaraván-útvonalon elveszve, Marrakechtől mindössze néhány órányira található. A várost a világörökség részévé nyilvánították 1987-ben.
A Ksar egy vályogtéglából épült házakból álló csoport (Kasbah), amelyet magas falak vesznek körül, és tornyok koronáznak. A házak a védőfalakon belül helyezkedtek el, és úgy tervezték, hogy megvédjék a termést és a folyók mentén növő pálmaligeteket. Ait Ben Haddou ezen építészet egyik legszebb példája Dél-Marokkóban. Az ország legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt kasbahjának tartják, és mivel a világörökség címet viseli, naponta több száz látogató keresi fel.
Ait Ben Haddou története röviden
Bár a tornyok és a ma látható szűk utcák labirintusa főként a 17. századból származnak, Ait Ben Haddou történelme csaknem ezer évre nyúlik vissza. Ait Ben Haddou kötelező megállóhelye volt a tevekaravánoknak, akik a szaharai kereskedelmi útvonalat követték, amely Szudánt és a császári Marrakech városát kötötte össze Telouet-n keresztül. Aranyat, ezüstöt és rabszolgákat hozva, sóért cserébe.
Ennek köszönhetően virágzó város volt, több ezer embernek adott otthont, és büszkélkedhetett kis palotákkal, közterekkel, mecsetekkel, a karavánokkal utazókat befogadó fogadókkal, egy megerősített magtárral a város tetején, valamint két temetővel, egy muszlim és egy zsidó temetővel.
Amikor az utakat megépítették, és a karavánutak fénykora elmúlt, Ait Ben Haddou lakossága gyorsan csökkent, és ma már csak néhány család él a faluban.
Kalandkirándulás Marokkóban
Marokkó színpompás világát nem csak a medinákban érdemes keresni, hanem a természetben is! Marrakesh élénk forgataga után ősi kashbákban sétálunk, a sivatag dűnéi közt tevegelünk és alszunk (!) míg a zöld ezer…
Olvass bővebben itt!
Míg a nagyobb és fontosabb épületek közül néhány megmaradt, a hagyományos vályog- és nádkunyhók közül sokan a földdel lettek egyenlők. A Ksar arra volt ítélve, hogy összeomoljon, mint egy homokvár, de az UNESCO támogatásának és számos film elkészítésének köszönhetően sikerült megállítani az elhanyagoltságot, és ma a legjobban megőrzött Kasbah Marokkóban.
Kalandkirándulás Marokkóban:
A Város
Az Ounila folyó jobb partján tűnik fel a berberek városa, amelyet veteményes, pálma- és gyümölcsfák vesznek körül, amelyek zöldellő növényzetükkel kontrasztot alkotnak az út száraz, sziklás tájával. Innen lenyűgöző kilátás nyílik a ksarra, amely a napszaktól függően a vörös különböző árnyalataiban pompázik. Ez egy kiváló hely a fényképezéshez. Az erődöt, az új résztől elválasztó Ounila folyón való átkelésre két lehetőség van. Egy nem sok évvel ezelőtt épített híd, vagy, ami még szórakoztatóbb, földzsákokon való átkelés. Az esős évszakban a folyó erősen árad, és a híd megépítése előtt, a ksar lakói el voltak vágva a külvilágtól, csak szamarakkal vagy dromedárokkal tudtak átkelni.
Az erődítményt fal veszi körül, amelyet szögletes tornyok erősítenek, amelyek a védelemre szolgáltak, és csak két kapu szabályozza a be- és kijáratokat. Belül labirintusszerű, szűk utcákat, házakat és épületeket találunk, amelyek kívülről nagyon régiek és szépen díszítettek. Csak körülbelül tíz család él itt, így odabent nyugalom és béke honol. A ksarnak van egy népszerű, egy- és kétszintes házakból álló negyede (itt található a köztér, a mecset és a korán iskola). Van egy arisztokrata negyed, akár öt emelet magas, gazdagon díszített házakkal, és végül egy zsidó negyed, amely a jobb oldali felső részen található, és láthatóan romosabb.
A legjobb kilátás a hegy tetejéről nyílik, a pálmaliget, a Magas-Atlasz és a sivatag a lábaink előtt hever. Egy lépcsőn kell felmásznia a ksar szűk utcái között; a naplemente innen csodálatos. Itt található a magtár, az élelmiszer tárolásának helye, és támadás esetén ez volt a legelérhetetlenebb hely.
Filmek Ait Ben Haddou-ban
A filmek szerelmesei bizonyára tudják, hogy ez az erőd számos filmben meg lett örökítve, hiszen Marokkó egyik legfilmesebb helyszíne. Egzotikus megjelenése és éghajlati viszonyai miatt kiváló hely a filmforgatáshoz. A helyiek nagyon jól fogadták, mivel ez ösztönzőleg hat a helyi gazdaságra, és a helyieknek is biztosít munkát.
Az 1960-as évek óta számos film jelenetét forgatták itt, többek között az Arábiai Lawrence, A názáreti Jézus, Krisztus utolsó megkísértése, A múmia, Gladiátor, Nagy Sándor és a Trónok harca sorozat. Érdekességként, a ksar egyik monumentális kapuja nem eredeti, betonból építették, a Michael Douglas által alakított „A Nílus gyöngye” című film egyik jelenete miatt.
