Delhi Lotusz Templom
Delhi,  Delhi látnivalók,  Delhi legszebb látnivalói,  Delhi nevezetességek,  Delhi úti tippek,  India,  India körutazás,  India látnivalók,  India úti tippek,  India utikritika,  Lótosz templom,  Lótusz templom Delhi,  Lótusz templom India,  Mit nézzünk meg Delhi

Delhi látnivalói – Lótusz templom

Az indiai Delhi-ben található Lótusz-templom egy 1986-ban épült imaház. Ismerd meg a templom szemet gyönyörködtető építészeti konstrukciójának történetét és néhány legjelentősebb jellemzőjét.

India Ladakh utazas

A Lótusz-templom egy 1986-ban épült bahá’í imaház az indiai Újdelhiben, amely egy nagy lótuszvirág alakú, egyedülálló építészeti szerkezetéről híres. Az épület 27 szabadon álló, betonból készült és fehér márvánnyal bevont (a görögországi Penteli-hegyről származó) sziromból áll, és egy központi imateremet, sétányokat, földet tavakkal és egy üvegházat foglal magában. A bahá’í hit (amelyet a XIX. században alapítottak Iránban) azt tanítja, hogy minden vallás Isten megnyilvánulásaként értékes. Ezért a Lótusz-templom vallási hovatartozástól függetlenül minden látogató számára nyitva áll, hogy istentiszteletre használja. Tizenegy másik bahá’í istentiszteleti hely létezik világszerte, köztük templomok az ugandai Kampalában, az illinois-i Wilmette-ben és a panamai Panama Cityben. Sok építész a Lótusz-templomot a kortárs expresszionista építészet egyik legkiválóbb példájának tartja, olyan épületek mellett, mint a sydneyi Ausztrália Operaház és a JFK nemzetközi repülőtér TWA-terminálja.

A Bahai Lótusz Templom gyökerei az 1970-es években kezdődtek:

  • Az építkezés egy jelentős adományozás után kezdődik. 1976-ban Fariborz Sahba iráni építészt bízták meg egy új bahá’í templom tervezésével Újdelhiben. Egy bahá’í hívő, a hidrábádi Ardishír Rustampúr végrendeletében életének megtakarításait az új templom építésére adományozta, amelyet a hit arra használt fel, hogy földet vásároljon az Újdelhihez tartozó Bahapur faluban. A templom építése nem sokkal később megkezdődött.
  • A templom megnyílt a gyakorlók és a nagyközönség előtt. 1986-ban a Lótusz-templomot felavatták és megnyitották a baháʼí hit gyakorlói és a nagyközönség előtt egyaránt. Nem sokkal elkészülte után számos építészeti díjat nyert, többek között az Institution of Structural Engineers által a vallásos művészet és építészet kiválóságáért odaítélt díjat és a GlobArt Academy 2000 díjat.
  • A templom világrekordot döntött. A Lótusz-templom India leglátogatottabb épülete (megelőzve még a Tádzs Mahalt is), és a Guinness-rekordok szerint a világ egyik leglátogatottabb vallási turisztikai látványossága, amely naponta több mint 10 000 látogatóval büszkélkedhet.

A Lótusz templom építészeti stílusára jellemző:

  • A Lótusz-templom a leghíresebb a jellegzetes virágszerű formájáról, amelyet szándékosan úgy építettek, hogy tükrözze a lótuszvirág szépségét és szimmetriáját, amely számos keleti és indiai vallás számára fontos, beleértve a bahá’í hitet, a hinduizmust és a buddhizmust. A Lótusz-templom a modern építészetben a biomimikri egyik leghíresebb példája.
  • Numerikus szimmetria: A kilences szám szent a bahá’í hitben. Ezért a Lótusz-templom (sok más bahá’í imaházhoz hasonlóan) a kilences számot szimmetrikus mintázatban foglalja magában az egyensúly és a szépség érdekében – például az épület kilencoldalú kupolát formáz. Az építményt alkotó 27 beton- és márványszirom három különböző típusra oszlik: kilenc bejárati levél (amelyek az ajtókat jelzik), kilenc külső levél (amelyek a tetőteret alkotják) és kilenc belső levél (amelyek a központi csarnokot egy belső kupolába zárják).
  • Jelentős szerkezeti integritás: A Lótusz-templom ugyan törékenynek tűnik, de az építőcsapat jelentős erőfeszítéseket tett annak biztosítására, hogy az épület elég stabil legyen ahhoz, hogy ellenálljon az Újdelhiben rendszeresen előforduló földrengéseknek. Az épület biztonságának biztosítása érdekében az építőcsapatok minden egyes szirmot szabadon álló márvány- és betonszerkezetként alakítottak ki.
  • Környezetvédelmi megfontolások: A tervezés során a Lótusz-templom a környezeti fenntarthatóságot helyezte előtérbe: a villamos energia szükségletének 20 százalékát a tetőn elhelyezett napelemek segítségével állította elő, az épület tetején és alján nyílásokat használt a természetes szellőzés elősegítésére, és a szerkezet tetején egy nagy üveg- és acéltetőablakot helyezett el a természetes fény beengedése érdekében.

Kövess bennünket Instagram és Facebook, illetve TikTok csatornánkon és iratkozz fel a YouTube csatornánkra!