Delhi látnivalói: Humayun császár síremléke
Delhi látnivalói küzül az egyik leglenyűgözőbb építmény, a Humayun sírja, amely a Yamuna folyó partján található, a mogul korszak ragyogó építészeti pompája. A mauzóleum alapvetően Humayun mogul császár síremléke, amelyet Humayun halála után, az 1560-as években építtetett Humayun legidősebb felesége, Bega Begum. Ma a sírkamra a Delhibe látogató turisták egyik fő látványossága. Az impozáns építmény varázsa és pompája minden évben utazók ezreit vonzza szerte a világon.
Humayun sírját meglátogatva láthatjuk a szépséget, amely az igazi mogul építészeti stílust mutatja, amelyet a perzsa építészeti stílus ihletett. A sírkamrát 1993-ban az UNESCO világörökségi listájára is felvették a ragyogó építészeti szépség miatt. A sírkertet gyönyörű, buja mogul kert veszi körül, amelyet az ösvények négy részre osztanak. Mindenekelőtt a szökőkutak különböző vízcsatornái teszik a Humayun sírját igazi építészeti élménnyé, amely a szemet gyönyörködteti.
A komplexum helyreállításának fontos szakasza 1993 körül kezdődött, amikor a műemléket a világörökség részévé nyilvánították. Ez új érdeklődést keltett a helyreállítása iránt, és az Aga Khan Trust és az ASI égisze alatt részletes kutatási és ásatási folyamat kezdődött. Ez 2003-ban tetőzött, amikor a komplexum és a kertek nagy részét helyreállították. A történelmi szökőkutak több évszázados használaton kívüliség után ismét működtek. A helyreállítás azóta is folyamatos folyamat, és a következő szakaszok a komplexum különböző aspektusait és műemlékeit érintik.
A sírkamra vörös kőből épült, a kupolája pedig fehér márványból készült. A Humayun sírkamrában sétálva a Baradari (pavilon) és a Hammam (fürdőkamra) építészeti elemeit találjuk. A sírkamra belseje egy nagy nyolcszögletű kamra, boltozatos tetővel ellátott rekeszekkel, amelyeket galériák vagy folyosók kötnek össze. Ugyanez a nyolcszögletű alaprajz ismétlődik a sírkamra második emeletén.
A perzsa építészet ihlette sírkamra magassága 47 méter, lábazata 91 méter széles. Ez az első olyan indiai épület, amely a magas nyakú dobon álló perzsa kettős kupolát alkalmazta. 42,5 méteres, tetején 6 méter magas, félholdban végződő sárgaréz végződéssel, amely a Timurid sírokban gyakori. A kettős vagy „kétrétegű” kupola külső rétege a fehér márvány külsőt támasztja alá, míg a belső rész a barlangszerű belső térfogatnak ad formát. A tiszta fehér külső kupolával ellentétben az épület többi része vörös homokkőből készült. Fehér és fekete márványból és sárga homokkőből készült részletekkel díszítették, hogy enyhítse az egyhangúságot.
A Humayun sírját i.sz. 1555-ben építették. Kezdetben Humayun császárt a Purana Quila palotájában helyezték örök nyugalomra, hogy megőrizzék császáruk földi maradványainak szentségét. A gyászoló Bega Begum királynő Mekkába indult, hogy részt vegyen a Hajj zarándoklaton. Megfogadta, hogy pompás mauzóleumot épít férje, Humayun emlékére. Több perzsa építészt neveztek ki, akik közül az egyik az afganisztáni Herat régióból származó Mirak Mirza Ghiyas volt. Bega Begum nemcsak megrendelte és kifizette a síremlék építését, hanem felügyelte is azt.
A helyszínt a Yamuna folyó partján választották, mivel közel van a Nizamuddin Dargah-hoz, Delhi híres szúfi szentjének, Nizamuddin Auliya mauzóleumához. Delhi uralkodói nagyon tiszteltek őt, és akinek rezidenciája, Chilla Nizamuddin Auliya a sírhelytől északkeletre fekszik. A későbbi mogul történelemben az utolsó mogul császár, Bahadur Shah Zafar az 1857-es indiai lázadás idején három herceggel együtt itt keresett menedéket, és Hodson kapitány elfogta, mielőtt Rangunba száműzték volna.
