Az igazság a világ leghíresebb kávéja mögött – Kopi Luwak kávé
A civet kávé (más néven Kopi luwak, indonézül) a világ legritkább és legdrágább kávéjaként ismert, egyedülálló előállítási módszere miatt. A cibetkávét az ázsiai cibetfélék – a macskaszerű, ágaskodó emlősök családjába tartozó – emésztőenzimjei segítségével állítják elő. A kopi luwak-ot ritkasága és finom íze miatt tartják nagyra. A cibetkávét az a (hamis) állítás inspirálta, hogy évente csak 127 kg áll rendelkezésre. 2003-ban az Oprah Winfrey show-ban, majd 2007-ben a Jack Nicholson és Morgan Freeman főszereplésével készült „A bakancslista” című filmben is nemzetközi hírnévre tett szert. Nem sokkal később a cibetkávé értéke az olaj után a második helyre kapaszkodott, az árak elérik a csészénkénti háromszáz dollárt. A cibetkávé azonban mind a történelmi története, mind a mai előállítási módszerei szempontjából problematikus és etikátlan fogyasztási cikk. Mi az igazság a világ leghíresebb kávéja mögött?
Zűrös múlt: a kopi luwak kávé eredete
A civet kávé története a gyarmatosítás és az egyenlőtlenségek által átszőtt. A civet kávét több mint 300 évvel ezelőtt fedezték fel először, amikor Indonézia holland gyarmati uralom alatt állt. A történet szerint – a sziget gazdasági potenciálját növelni kívánó uralkodók utasítására – a helyi gazdákat arra kötelezték, hogy készpénznek számító növényként kávét termesszenek. Mivel a kávét exportra szánták, és a nyereséget a hollandoknak szánták, a gazdáknak megtiltották, hogy saját termésükből fogyasszanak. Állítólag ebben az időszakban vették észre a kávétermelők, hogy a „cibetmacskák” éjszaka behatoltak a kávéültetvényeikre, hogy megkóstolják a termés legérettebb részét.
A cibet jelenlétének egyetlen nyoma az általuk hátrahagyott ürülék volt. Amely a testükön épségben áthaladt kávébabokkal volt tele. Miközben a cibetmacskák felfedezték a koffeint, a helyi termelők is felfedezték ezt a turpinságot. Csakhogy ők nem közvetlenül a növényekről szedett kávébabokat pörkölték, hanem a cibet ürülékéből szedetteket. A cibetkávé hamarosan helyi csemegévé vált, mivel az uralkodók észrevették, hogy a kávétermelők körében egyre népszerűbb ez a különös ital. Amikor a hollandok maguk is megkóstolták az italt, kijelentették, hogy a cibetkávé finomabb és fényűzőbb ízű, mint a cibet emésztőrendszerén át nem jutott kávé.
Zaklatott jelen: kortárs produkció
Több mint 300 évvel később a tudományos fejlődés bebizonyította, hogy a cibetkávé különbözhet a közvetlenül a kávécserjékből termesztett kávétól. A cibetfélék emésztőenzimjei feltehetően megváltoztatják a kávébab fizikai összetételét, megfosztva azt koffeintartalmától és keserű ízétől. Sajnos azonban a cibetkávé, mint vélt luxus fogyasztási cikk iránti növekvő kereslet a cibetkávé előállítási módjában jelentős változást hozott. A gazdák már nem bíznak abban, hogy a cibetmacskák éjszaka önszántukból látogatják az ültetvényeket. A cibetkávé tömeges előállítása érdekében a cibetmacskákat befogják és ketrecbe zárják.
Állatjóléti aggályok
A cibetkávét termelő létesítményekben a cibetmacskák állatjólléte súlyosan veszélyeztetett. Mivel a cibet éjszakai, magányos és arboreális faj, a cibet szükségleteit nem lehet kielégíteni a tipikus cibetkávé-üzemekben található, több sor magasan egymásra helyezett, kis, kopár ketrecekben. Ilyen körülmények között a cibetmacskák megfelelő környezet, mozgás és táplálkozás nélkül sínylődnek. A szűk ketrecekben évekig tartó szűkös tartás miatt a cibetmacskák gyakran szenvednek pszichés stressztől és fizikai traumától. Gyakori tünetek közé tartozik a járkálás és az öncsonkítás, mivel a cibetek a saját farkukat harapdálják, hogy megbirkózzanak vele, és sokan sérüléseket szenvednek, mivel a ketrecek dróthálója felhorzsolja a húsukat. A majdnem vagy teljesen kávécseresznyéből álló táplálék, a nagy mennyiségű emésztett koffein további károkat okoz. Első kézből származó beszámolók szerint a cibetfélék belsőleg szenvednek, amit véres széklet és korai elhalálozás bizonyít. Ennek ellenére ezeket a termelési módszereket széles körben alkalmazzák, hogy kielégítsék a bizarr termék iránti folyamatos globális fogyasztói keresletet. A tömeges cibetkávé-előállítás veszélyei azonban nem csak a benne tartott cibeteket érintik. A vadonból való eltávolításuk hatással van arra az ökoszisztémára is, amelyet akaratlanul maguk mögött hagynak.
Kiscsoportos körutazások, kalandnyaralások:
Természetvédelmi hatás
A cibetmacskák befogása a cibetkávé-ipar számára természetvédelmi aggodalomra ad okot. Míg a legnépszerűbb cibetfaj, az ázsiai pálmacibet (Paradoxurus hermaphroditus) a leggyakrabban a cibetkávé-termelésbe bevont faj. Számos más cibetfaj is bekerül ezekbe a létesítményekbe, annak ellenére, hogy a törvények védik őket, mivel populációjuk száma lényegesen alacsonyabb. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a cibet emésztése miért változtatja meg a kávébab fizikai tulajdonságait. Ez egy olyan alkalmazkodás, amelynek valós következményei vannak azokra az ökoszisztémákra nézve, amelyeknek a cibetféléknek a részét kellene képezniük. A cibetfélék fontos fajok az ökoszisztéma számára, mivel széles hatókörük és változatos mindenevő táplálkozásuk. Valamint emésztőrendszerük fizikai tulajdonságai miatt fontos magszórók és csíráztatók az erdők egészsége szempontjából. A magszórók eltávolítása számos növényfajra és a rájuk támaszkodó állatokra is hatással van.
Kopi Luwak kávé – Hamisított termékek
Annak ellenére, hogy egyes kávészállítók azt állítják, hogy a kopi luwak kávéjuk vadon gyűjtött kávéból származik, ennek az állításnak a hitelessége a gyakorlatban rendkívül kétséges. A teljes tételek drága és időigényes laboratóriumi vizsgálata nélkül nincs gyors és gazdaságos módja a cibetkávé eredetiségének vizsgálatára. Bár a cibetkávé tanúsítási rendszerei elsőre kedvezőnek tűnhetnek, a termék eredetiségének vizsgálatára való képtelenség azt jelenti, hogy a tanúsítók olyan üzemek látogatására hagyatkoznak, amelyek egyszerűen el tudják titkolni a ketrecben tartott gyakorlatukat. A korrupció természetesen nem új jelenség a cibetkávé-iparban. A titkos nyomozások bebizonyították, hogy a hagyományos kávét gyakran cibetkávénak címkézik, hogy a nemzetközi piacra kerüljön, ahol aztán vadul felhajtott áron adják el. A cibetkávé világméretű elterjedtsége eléggé jelzi, hogy ez a termék nem ritka. Így a cibetkávé ritkaságára vonatkozó állítás csak egy trükk, amely biztosítja a magas gazdasági státuszt.
Következtetés – Kopi Luwak kávé
A cibetkávé mögött az igazság az, hogy ez a termék az egyenlőtlenségben gyökerezik, a gyarmati gyökerektől kezdve a mai termelésig, amely az állatokkal, az ökoszisztémákkal és a fogyasztókkal szembeni etikátlan bánásmódra épül. Hírneve ellenére a cibetkávé nem luxus és nem is ritka. Az eredetiség meghamisítása azt eredményezte, hogy a nemzetközi kávépiacot elárasztották a hamisított cibetkávé termékek. Összességében a kopi luwak kávé az ember és az állat találkozásának történelmi története, amely emlékeztet bennünket az egyenlőtlen hatalmi dinamikára, amelyen túl akarunk lépni. Ezért, ha valóban luxus koffeinélményben szeretnénk részesülni, ajánlatos elkerülni a cibetkávét, mert ez nem más, mint egy hamisított és etikátlan termék, amelynek problémás múltja van és a jelene sem szívderítő!
