8 érdekes és kevéssé ismert tény Kubáról
Kuba gyönyörű klasszikus autóiról, világhírű forradalmárairól és figyelemre méltó szivarjairól ismert, de sok más dolog is van, ami ezt a karibi szigetet olyan lenyűgöző hellyé teszi. Íme 8 érdekes és kevéssé ismert tény Kubáról!
A karácsonyt 30 évre betiltották
Amikor Fidel Castro kommunista kormánya 1959-ben hatalomra került, Kubát ateista államnak nyilvánították. Castro 1969-ben eltörölte a karácsonyt, mint hivatalos (fizetett) ünnepet, azzal az indokkal, hogy az negatív hatással volt az ország cukortermelésére. Kuba 30 éves karácsonyi tilalma 1997-ben, II. János Pál pápa történelmi látogatása után ért véget. A karácsony betiltásának időszakát a helyiek Las Navidades Silenciadas (A csendes karácsonyok) néven emlegetik. A mai napig a karácsony rendes munkanap.
Kubában az egyik legmagasabb az írni-olvasni tudók aránya a világon
Kubában 99,8%-os az írni-olvasni tudók aránya, ami az egyik legmagasabb a világon. A kubai forradalmat követően a Castro-kormány elindította a kubai írástudási kampányt, amelynek célja az volt, hogy felszámolja az írástudatlanságot, és mindenki számára elérhetővé tegye az iskolát, különösen a marginalizált háttérrel rendelkezők számára. Az oktatás 6-15 éves korig kötelezővé vált, a magániskolákat és egyetemeket pedig államosították. Az írástudó kubaiakat, akik közül néhányan már 16 évesek voltak, vidéki területekre küldték, hogy felnőtteket és gyerekeket tanítsanak írni és olvasni. Ez a sikeres írástudási kampány 1961. január 1-jétől december végéig tartott.
A dominó egy nemzeti kubai időtöltés
Az utcán dominózó férfiak a legtöbb kubai városrészben gyakori látványosságnak számítanak. A dominójáték népszerű kubai időtöltés és társadalmi tevékenység. A játékosok általában az utcán lévő asztalok körül ülnek, és órákon át dominóznak. Egyes városrészekben még saját versenyeket is rendeznek, ahol két pár játékos játszik egymás ellen. A dominójáték egyben ürügy arra is, hogy összejöjjenek a barátokkal, és megbeszéljék az aktuális ügyeket. Ez egy zajos, élénk tevékenység lehet, ahol a bámészkodók minden mozdulatot figyelnek.
Az égő rongybabák szilveszteri hagyománya
Szilveszterkor sok kubai életnagyságú rongybabákat éget el, hogy így búcsúztassa az Óévet. Ez a hagyomány a kubai forradalom után majdnem teljesen megszűnt, de nemrégiben újra népszerűvé vált. A babákat monigotesnak nevezik, és a kubaiak általában az utcákon és tereken gyűlnek össze, hogy éjfélkor elégessék a képmásokat. Egy másik újévi hagyomány szerint fogunk egy nyers tojást, és az egész testünket bedörzsöljük vele, különös tekintettel a talpunkra és a fejünkre, majd összetörjük, miközben kívánunk valamit az előttünk álló évre. A tojás elnyeli mindazt, ami negatív az életünkben, és ez a rituálé megtisztít bennünket az előttünk álló évre.
Kubában él a világ legkisebb madara
Kuba több mint 25 endemikus madárfajnak ad otthont, köztük a méhkolibri, amely a világ legkisebb madara. Ez az apró madár akár 6 cm hosszúra is megnő, és élénk, irizáló színei vannak – valójában valószínűleg összetéveszthetjük egy rovarral. Az egyik legjobb hely a méhkolibri megfigyelésére az Alexander Humboldt Nemzeti Park, egy nagy trópusi erdő Baracoa közelében, Kuba keleti részén.
A stoppolás az utazás gyakori módja
Egy dolog, amit Kubában utazva észre fogsz venni, az a helyi stopposok nagy száma a főutakon. A kubaiak túlnyomó többségének nincs autója. Bár a közlekedési rendszer az utóbbi években javult, a buszok általában túlzsúfoltak és ritkán járnak, ezért sok kubai folyamodik stoppoláshoz, hogy eljusson úti céljához. A kormányzati járművek törvényileg kötelesek felvenni a stoppolókat.
A Santeria a második legnépszerűbb vallás a katolicizmus után
A gyarmati korszakban afrikai rabszolgák ezreit szállították a Karib-tengerre, hogy az ültetvényeken dolgozzanak. A kubai kultúra számos aspektusa tartalmaz afrikai hatásokat, beleértve a zenét és a vallást. Az afro-kubai kultúra egyik fő eleme a Santeria: ez a vallás a nyugat-afrikai származású kubaiak körében alakult ki. A Santeria a yoruba nép (egy afrikai törzs) vallási elemeinek és a római katolicizmusnak (amelyet a spanyol hódítók hoztak Kubába) a keveréke. A Santeria rituálékat és szertartásokat a casas de santos (szentek házai) néven ismert templomokban tartják, és papok és papnők vezetik őket.
Kuba fő zenei műfaja a Son
Bár a salsa világszerte híres, Kubában a legnépszerűbb zenei műfaj a Son Cubano. Sok más kubai zenei műfajhoz hasonlóan a Son Cubano is tartalmaz spanyol és afrikai zenei hatásokat. Kuba keleti részén alakult ki a 19. század végén, és a Buena Vista Social Club kubai zenekar tette népszerűvé. A Son Cubano ma is széles körben játszott műfaj, különösen Santiago de Cuba zenei helyszínein. A Son Cubano a többi kubai zenei műfajtól a hangszerek érdekes keveréke különbözteti meg, többek között a bongók, trombiták, claves és a tres gitár, amely a son zenében egyedülálló. A dalok általában az emberek mindennapi életéről szólnak, és néha a son énekesek (soneros néven ismertek) improvizálnak előadás közben.
