Görög karácsonyi hagyományok
Egy édesanya dallamos altatódala, nagypapák meséi, karácsonyi énekek, krétai szerenádok, hagyományos táncok és még sok más olyan elem, amely a görög élet szerves része. Az évszázados szokások és görög hagyományok minden területen jelen vannak, és nemcsak az életünket, hanem az ünnepeinket is áthatják. Karácsonyra sincs ez másként: a görög karácsonyi hagyományok gazdag tárháza olyan különlegessé teszi ezt az ünnepet, hogy minden évben izgalommal várjuk. Fedezzük hát fel mindazokat a szokásokat, amelyek a görög karácsonyi ünneplés varázsát adják!
Görög karácsonyi hagyományok – Milyen szokások vannak Görögországban karácsonykor?
A görög karácsony (Christougena) december 25-én kerül megünneplésre, amikor a családok összegyűlnek, hogy közösen ünnepeljenek. A karácsonyi időszak során számos olyan hagyomány él, amely generációról generációra szállt, és ma is szerves része a görög ünneplésnek. A legnépszerűbb szokások közé tartozik a karácsonyi hajó feldíszítése, amely különleges jelentőséggel bír, hiszen Görögország tengeri nemzet, és a hajó mint szimbólum az életet és a szerencsét jelenti. Emellett elmaradhatatlanok a görög karácsonyi énekek, a Szent Bazil-torta készítése, a gránátalma, valamint a misztikus „kalikatzaroi” – a karácsonyi időszakban előtűnő mitikus lények, akik a házakat zűrzavarral és mókával keresik fel. És persze nem feledkezhetünk meg az összes ínycsiklandó görög karácsonyi finomságról sem, amelyeket minden háztartás elkészít ilyenkor, hogy édesebbé varázsolja az ünnepeket.
A karácsonyi hajó díszítésének hagyománya
Görögország tengeri nemzet, és a karácsonyi ünnepek egyik legfontosabb szimbóluma a karácsonyi hajó, a karavaki. Ez a hagyomány elsősorban a szigeteken és a tengerparti régiókban él tovább, ahol a tenger és a hajózás évszázados jelentőséggel bír. Az első karácsonyfát 1833-ban a bajor származású Ottó, Görögország királya díszítette fel palotájában. Ezt követően egyre több görög család kezdett karácsonyfát állítani, de a hagyományos karácsonyi hajó, a karavaki még sokáig a karácsony legfontosabb jelképének számított. Csak 1950 után kezdte felváltani a karácsonyfa a hajó feldíszítésének hagyományát, amely azonban a mai napig él, és sok háztartásban a karavaki és a karácsonyfa is együtt díszíti az otthonokat, tisztelegve a tengeri örökség előtt.
Kiscsoportos körutazások, kalandnyaralások:
Hagyományos görög karácsonyi énekek
A görög karácsonyi énekek, vagy Kalanda, olyan dalok, amelyeket Görögországban a három karácsonyi ünnepnapon énekelnek: karácsony reggelén (december 24.), szilveszter reggelén (december 31.) és Epifánia reggelén (január 5.). A hagyomány szerint ezen a három napon a gyerekek csoportokba verődnek, és házról házra járnak, hogy elénekeljék a karácsonyi énekeket. A dalokat gyakran fémháromszög és néha dobok kísérik, így a zene igazi ünnepi hangulatot áraszt. Minden ház lakói apró pénzt adnak a kántálóknak, akik a dalokkal jólétet és szerencsét kívánnak a családnak. Ez a hagyomány évszázadok óta él, és a karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan részévé vált Görögországban.
Szent Bazil sütemény (Vasilopita)
A Szent Bazil-torta (vasilopita) egy hagyományos görög édesség, amelyet szilveszter éjfélkor szolgálnak fel, Szent Bazil életének megünneplésére. A görög karácsonyi hagyományok szerint Agios Vasilis (Szent Bazilisz) a Mikulás megfelelője, és ő hozza az ajándékokat a gyermekeknek. A torta különlegessége, hogy sütés előtt egy érmét helyeznek a tészta aljába, és amikor felvágják, az a személy, aki megtalálja az érmét, az egész évben szerencsét fog hozni. A torta vágása után a háziúr az első szeletet Krisztusnak, a másodikat Szűz Máriának, a harmadikat pedig a háznak szánja. Az ezt követő szeleteket pedig a családtagok életkoruk szerint kapják meg, így a vasilopita nemcsak ínycsiklandó, hanem szimbolikus hagyomány is, amely a családot és a közösséget is összekapcsolja a karácsonyi ünnepek alatt.
Hagyományos görög karácsonyi édességek
A vasilopita mellett számos más hagyományos karácsonyi édesség is része a görög ünnepeknek, mint például a melomakarona, a kourabiedes és a diples. A kourabiedes oszmán eredetű, finom, vajas, porcukorral borított sütemény, amelyet sok görög háztartásban elkészítenek karácsonyra. A melomakarona, vagyis a görög mézes sütemények, gyökerei a bizánci időkre nyúlnak vissza, és a karácsonyi asztal elmaradhatatlan finomságát jelentik, mézben és dióban gazdagok. A diples pedig egy peloponnészoszi szirupos sütemény, amelyet különösen karácsonykor készítenek. Ez a három édesség a legnépszerűbb és legkedveltebb karácsonyi finomság Görögország-szerte, és minden háztartásban elkészítik, hogy megédesítsék az ünnepi időszakot.
Görög karácsonyi hagyományok – Gránátalma törés
A gránátalma évezredek óta a szerencse, a termékenység és a jólét szimbóluma Görögországban, valamint a görög mitológiában. Karácsonykor gyakran találkozhatunk vele a házak díszítései között, vagy akár a házak ajtaján lógó gránátalmákkal is, amelyek a bőséget és a szerencsét hozó jelképként szolgálnak. A görög karácsonyi hagyományok szerint szilveszter éjfél után a háziúr egy gránátalmát tör össze a ház bejárati ajtaja előtt, és a gyümölcs magjait a küszöbre dobja. Az így szétszóródott magok a boldogságot és egészséget hozzák a család számára az új évben, ezzel is biztosítva a szerencsét és a jólétet a következő esztendőben.
Szent Bazil (Agios Vassileios) – A görög Szent Mikulás
A Mikulás görögországi megfelelője Szent Bazil (Agios Vassileios), akit a görög karácsonyi hagyományok szerint ajándékozással kötnek össze. A történet szerint Szent Bazil egy fehér szakállú, vörös köpenyes öregember, aki január 1-jén, Szent Bazil ünnepén hozza az ajándékokat. A görögök tehát nem karácsony este, hanem az új év első napján cserélnek ajándékot. Ezen a napon Agios Vasilis minden házba ellátogat, és ajándékokat hoz a gyerekeknek, így a görög családok számára január 1-je a karácsonyi ajándékozás napja, amikor a gyermekek örömmel várják a Mikulás érkezését.
