Delhi látnivalói: Vörös Erőd
A Delhi-ben található Vörös Erőd nemcsak építészeti csoda, hanem az indiai történelem néhány kulcsfontosságú eseményének is tanúja. A Vörös Erőd számos más néven is ismert, mint példáulLal Qila és Qila-e-Mubarak (az áldott erőd). Shah Jahan építtette a 17. század közepén, és ma jelentős turisztikai látványosság. Az erődöt 2007-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
A Vörös Erőd története
Az ötödik mogul császár, Shah Jahan 1648-ban építtette, amikor úgy döntött, hogy fővárosát Agrából Delhibe költözteti, a Lal Kila volt Shahjahanabad – a király új fővárosa, más néven Ódelhi – palotaerődje. A delhi Vörös Erődöt valójában az agrai Vörös Erőd ihlette, amelyet nagyapja, Nagy Akbar építtetett. A 49,1815 hektáron elterülő Delhi Vörös Erőd komplexumhoz tartozik a szomszédos régebbi erőd – a Szalimgarh, amelyet Iszlám sah Szuri épített 1546-ban. Ennek a masszív, fallal körülvett építménynek a befejezése közel egy évtizedig tartott. Ustad Hamid és Ustad Ahmad Shah Jahan udvarából 1638-ban kezdte meg az építkezést, és 1648-ban fejezte be. A Yamuna folyó partján épült, amelynek vize táplálta az erődöt körülvevő vizesárkokat, a nyolcszögletű Lal Qila mintegy 200 évig maradt a Mogul Birodalom székhelye, mielőtt a britek átvették a hatalmat.
A Vörös Erőd építészete
A delhi Vörös Erőd a mogul építészet ragyogását képviseli, vegyítve a különböző helyi építési hagyományokkal, mint például a perzsa, timurid és hindu építészet. A Lal Kila hatással volt a Delhiben, Rádzsasztánban és Uttar Pradeshben található, utána épült kulcsfontosságú műemlékek építészetére. Az erőd területén belül, amelyet 22 méter magas vörös homokkő falak vesznek körül, paloták, a királyi királynők magánlakosztályai, szórakoztató termek, királyi étkezőhelyek, kiugró erkélyek, fürdők, belső csatornák (köztük a Nahr-i-Bihisht vagy Paradicsom-patak), kertek és egy mecset található. A komplexum legjelentősebb építményei közé tartozik a Diwan-e-Aam és a Diwan-e-Khas, ami a legtöbb mugli korabeli épületre jellemző. Az épületnek két fő bejárata van – a Lahori-kapu és a Delhi-kapu. Míg a Lahori-kapu az erőd főbejárata, addig a Delhi-kapu az épület déli végén található nyilvános bejárat.
Az UNESCO 2007-ben a világörökség részévé nyilvánított Lal Qila, amelyet az 1959-es, a műemlékekről és régészeti helyszínekről és maradványokról szóló törvény értelmében nemzeti jelentőségű műemléknek nyilvánítottak, az indiai régészeti felügyelőség kezelésében áll. A Lal Kila ma már múzeumokkal rendelkezik, amelyekben számos történelmi tárgyi emléket mutatnak be. Ezek közé tartozik a Subhash Chandra Bose Múzeum, az 1857-es múzeum, a Yaad-e-Jallian, a Drishyakala és az Azadi Ke Deewane.
Főbb tények a Delhi Vörös Erődről
- Zászlófelvonás a függetlenség napján: India miniszterelnöke minden évben, a függetlenség napján bontja ki a nemzeti zászlót a Vörös Erődben. Ez azóta hagyomány, hogy India 1947. augusztus 15-én elnyerte függetlenségét a britektől.
- Eredeti neve: Az épület eredeti neve Quila-e-Mubarak volt. A britek a Vörös Erőd nevet a masszív vörös homokkőfalak után adták, míg a helyiek ugyanezen okból Lal Quilának fordították.
- Eredeti szín: Mivel Delhi nem rendelkezett bőséges vörös homokkő készlettel, a Vörös Erőd eredetileg mészkőből készült. Az idő múlásával bekövetkezett értékvesztés miatt az építményt a britek később vörösre festették.
- Az utolsó mogul tárgyalási helye: A britek a Lal Kila-ban állították bíróság elé az utolsó mogul császárt, Bahadur Shah Zafart árulás vádjával, majd Rangoonba, a mai Mianmarba küldték.
- A Vörös Erőd fény- és hangshowja: A Lal Kila 60 perces fény- és hangshow-nak ad otthont, amely végigvezeti a látogatókat a műemlék történetén. A műsorra online lehet jegyet foglalni, vagy az erődben található standoknál lehet jegyet vásárolni. Bár az időzítés évszaktól függően változhat, a műsor hindi nyelven 19:30 és 20:30 között, angolul pedig 21:00 és 22:00 között látható.
- Az 500 rúpiás bankjegyen: A Lal Kila az új 500 rúpiás bankjegy hátoldalán szerepel.
