Tortuguero Nemzeti Park Costa Rica utazas
Costa Rica,  Costa Rica Eupolisz,  Costa Rica kalandnyaralás,  Costa Rica Tortuguero Nemzeti Park,  Costa Rica úti tippek,  Tortuguero Nemzeti Park,  Tortuguero Nemzeti Park Eupolisz,  Tortuguero Nemzeti Park információk,  Tortuguero Nemzeti Park leírás,  Tortuguero Nemzeti Park utazás,  Tortuguero Nemzeti Park útleírás

Costa Rica – Tortuguero Nemzeti Park

Costa Rica növény- és állatvilágában egyik leggazdagabb régiójának tartott Tortuguero Nemzeti Park az ország egyik legvadregényesebb területe, ahol a legszínesebb a biológiai sokféleség. Tizenegy élőhelyet, valamint 2000 növényfajt és 400 fafajt azonosítottak (eddig). Buja, paradicsomi, misztikus… Csodálatos és festői hajózható csatornák hálózata.

A parkot, amely az északkeleti karibi vizes élőhelyeken belül védett terület, 1991. március 3-án a Ramsari Egyezmény alapján elismerték gazdag biológiai sokféleségéért és ökoszisztémáiért, amelyek veszélyeztetett növény- és állatfajokat tartanak fenn. A Karib-tenger partvidékének természetes vizes élőhelyén helyezkedik el, és folyosót alkot egy másik védett területtel, a nicaraguai Indio Maíz Biológiai Rezervátummal. Ez egy kulcsfontosságú Ramsari terület. A park biológiai sokfélesége igen változatos, mivel a rezervátumon belül tizenegy különböző élőhely található, köztük esőerdők, mangroveerdők, mocsarak, strandok és lagúnák. Trópusi éghajlaton fekszik, nagyon párás, és évente akár 6400 mm eső is hullhat.

A Tortuguero Nemzeti Park a Karib-tenger partján, Limón tartományban, az azonos nevű várostól mintegy 80 km-re északkeletre található. Az 1975. november 17-i 5680. számú törvény hozta létre. Területe a szárazföldi részen 18 946,9 hektár, a tengeri részen pedig 52 265 hektár. A Karib-tenger nyugati felében ez a zöld teknősök legfontosabb fészkelőhelye. A parkot lagúnák és hajózható csatornák természetes rendszere szeli át, amelyek festői szépségűek, és a szárazföldi teknősfajok, a lamantin vagy tengeri tehén, a krokodil, a rákfélék nagy változatossága és mintegy 52 édesvízi halfaj, köztük a gázparhal élőhelye. A terület növény- és állatvilágának védelme, valamint a kutatás, a tudományos tanulmányok és a környezeti nevelés elősegítése érdekében hozták létre. Három életzóna van: nagyon nedves trópusi erdő, premontán nedves erdő, amely átmenetet képez a bazális és a trópusi esőerdőbe. Nyolc fő társulástípust (fák, cserjék és fűszernövények) és három kisebb társulást (főként fűszernövények) tartalmaz.

A nemzeti park élővilága madarakból, emlősökből, gombákból, páfrányokból, tengeri élővilágból, tengeri teknősökből, tavakból és esőerdőkből áll.A Tortuguero Nemzeti Park számos olyan fajnak nyújt menedéket, amelyek a La Selva Biológiai Állomáson és a Braulio Carrillo Nemzeti Parkban is megtalálhatóak. A rezervátum területén élő veszélyeztetett állatfajok: az amerikai krokodil (Crocodylus acutus), a bairdi tapír (Tapirus bairdii), a tengeri teknősök, mint a Chelonia mydas és a Dermochelys coriacea, a lamantin vagy tengeri tehén (Trichechus manatus) és a trópusi gar (Atractosteus tropicus) élő kövület, amelyet a Costa Rica-i törvényhozás védelem alá helyezett. A park Costa Rica karibi partvidékén számos, a létfenntartó halászatban használt fő hal szaporodási helye.

Tortuguero Nemzeti Park – Állatvilág

A part menti övezet, amelynek hosszú, közel 35 km hosszú strandja van, a „tengerparton fészkelő teknősök” (tortugák) fészkelőhelye. A strandokon találhatók, és a csatornapartokról is sok ilyen fajról számoltak be. A téli hónapokban, februártól júliusig a következő fajok raknak tojásokat: a karvalyteknős, a homokfarkú, a zöld és a bőrhátú teknősök.

A folyókban érzékeny lamantinpopulációk, valamint kajmánok, krokodilok és trópusi garok élnek. Az erdők legalább négy Costa Rica-i macskafajnak adnak otthont: jaguár (Panthera onca), ocelot (Leopardus pardalis), jaguarundi (Herpailurus yagouaroundi) és puma (Puma concolor), valamint Costa Rica négy majomfajából három: Geoffroy pókmajom, a köpenyes üvöltőmajom és a fehérfejű kapucinus. További emlősök közé tartoznak a háromujjú lajhárok (Bradypus variegatus),a paca (Agouti paca), a pekari (Tayassu pecari), a tapír (Tapirus bairdii), a fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus), a garmadillo (Dasypus novemcinctus).

375 madárfaj él a területen, köztük jégmadarak, tukánok, nagy kék kócsagok és papagájok. Neotrópusi vándormadarak repülnek át a parkon, egyik nevezetes madárfaj a címeres sas (Morphnus guianensis), amely a második legnagyobb ragadozó madár. Veszélyeztetett faj a nagy zöld ara (Ara ambiguus). 134 vándormadárfajt jegyeztek fel. A park évente közel egymillió madár számára jelent vándorló megállóhelyet. A parkban a madarak száma is nagyjából 1 millió.

1976-ban 54 édesvízi és 84 tengeri halfajt jegyeztek fel a területről. Egy másik forrás 30 édesvízi halfajt ad meg. A tengeri és édesvízi halak néhány családja a következő: Cichlidae, Characidae, Pimelodidae, Carcharhinidae, Centropomidae és Lutjanidae. A fajok közé tartozik a bobo mullet (Joturus pichardi), amely a torkolatokban szaporodik, de felfelé vándorol a folyón. További fajok közé tartozik az angolna, a bikacápa (Carcharinus leucas), a tarpon (Megalops atlanticus), a snook (Centropomus parallelus) és a trópusi gar (Atractosteus tropicus). 1995-ig csak egyetlen édesvízi puhatestű fajt találtak a parkból, egy kis kéthéjú kagylót, amelyet vagy Mytilopsis guianensis vagy M. sallei néven azonosítottak, de 1995-ben legalább 10 fajra becsülték az állományt, és számos rákféle is megtalálható itt. Két fontos rákféle a Macrobrachium carcinus és a M. tenellum garnélarák, amelyeket a parkban és környékén halásznak a környező városok helyi lakói.

54 kétéltű- és 110 hüllőfaj ismert innen. Hét szárazföldi teknősfaj ismert innen. A hüllők és kétéltűek közül a következőket jelentették: Caiman crocodilus, Crocodylus acutus, baziliszkusz gyíkok, Chrysemys spp., Rhinoclemmys spp., mérgesnyílású békák (Dendrobatidae), és számos endemikus szalamandrafaj.

Tortuguero Nemzeti Park – Növényvilág

2006-ban az ismert növényvilágot 779 faj képviseli, amelyek közül 36 endemikus az országban. Más források szerint a nemzeti park ökoszisztémájában több mint 400 fafaj és mintegy 2200 egyéb növényfaj él. Costa Rica északi részén, különösen a part mentén, az Atlanti-óceán nedves alföldi lejtői (többnyire 500 méter alatt) mangroveerdőkké alakulnak. Az erdők ebben a régióban a gavilán (Pentaclethra macroloba), a caobilla (Carapa nicaraguensis), az almendro (Dipteryx oleifera) és a majomcserépfa (Lecythis ampla); az utóbbi két faj (az alföld 250 méter alatt található regionális endemikus fajai) szinte veszélyeztetettnek számít. Míg a mangroveerdők 99%-át Costa Rica csendes-óceáni partvidékéről jelentették, addig a park karibi részén csak 1%-uk található.

A parkban található tavak, mocsarak és árterek területeiről olyan pálmákról számoltak be, mint például: Raphia taedigera és Manicaria saccifera, valamint a patakokban úszó vízi növények, mint az Azolla, Eichhornia, Hydrocotyle és Salvinia, amelyek a száraz évszakban teljesen elborítják a patakokat. Vannak fák, köztük a Dipteryx oleifera, Protium spp., Vatairea spp., Inga spp., Pterocarpus officinalis, Pachira aquatica, Luehea seemannii és Pentaclethra macroloba, sűrű és változatos aljnövényzettel, valamint számos kis pálmafaj, például az Euterpe precatoria. További fontos növényfajok az olyan fűfélék, mint a Paspalum spp. és az invazív legelőfű, a Brachiaria mutica. A délnyugati hegyvidéki erdőkben őshonos fák: Apeiba tibourbou, Astronium graveolens, Brosimum alicastrum, Carapa guianensis, Cordia alliodora, Crescentia cujete, Croton niveus, Dipterix oleifera, Ficus insipida, Hura crepitans, Hymenolobium mesoamericanum, Jacaratia spinosa, Lecointea amazonica, Manilkara zapota, Spondias mombin, Virola sebifera és Zigia longifolia.

Costa Rica a világon egyedülálló úti cél, amely az ember által ismert legkisebb földrajzi területen a természeti gazdagság olyan változatosságát kínálja, amilyennel egyetlen más ország sem rendelkezik. Különböző típusú éghajlatokkal és tájakkal rendelkezünk, amelyek a szabálytalan mikroklímának és a terepviszonyoknak köszönhetően néhány óra alatt bejárhatók. Trópusi esőerdők a Karib-térségben, trópusi erdők a Csendes-óceán déli részén, trópusi száraz és átmeneti erdők a Csendes-óceán északi és középső részén, szubmontán erdők a Középső-völgyben és a környező területeken, valamint felhőerdők és Paramo a Kordillerák magaslatain, amelyek kettéosztják az országot. Bizarr vulkanikus tájak, nagy folyók és folyótorkolatok, mocsarak és mangroveerdők, a Csendes-óceán mindössze 4 órányira a Karib-térségtől… a természet szerelmeseinek egyszerűen végtelen a látnivaló.

Tortuguero Nemzeti Park – Emberek

Kevés ország volt képes úgy megvédeni egy ilyen értékes kincset, mint Costa Rica. A környezet és annak gazdagsága védelmének biztosítása révén az országban a következő állat- és növényfajok állnak védelem alatt. Az ország területére jellemző nagy biológiai sokféleség az emberekre is hatással van
Valójában a különböző vallású és fajú emberek tökéletes harmóniában élnek az országban, akiket a természet szeretete és a kölcsönös tisztelet köt össze. Ez a toleráns hozzáállás teszi a Tico-t rendkívül barátságos, segítőkész, spontán és nyitott emberré, aki erős hazafias büszkeséggel van megáldva. E paradicsom lakóinak arcáról barátságos és őszinte mosoly árad, amit a bolygó egyes részein nehéz megtalálni. Costa Rica a világ egyik legrégebbi demokráciája, ami lehetőséget adott neki arra, hogy Közép-Amerika Svájcának nevezze magát, és hogy Közép-Amerika Svájcaként ismerjék el. A béke és az örök szívélyesség olyannyira a lakosság része, hogy még a hadsereget is több mint 5 évtizeddel ezelőtt kormánytörvénnyel szüntették meg.

Kövess bennünket Instagram és Facebook, illetve TikTok csatornánkon és iratkozz fel a YouTube csatornánkra!